Page 13 [13]
2.1. Az egészség és betegség fogalompár definíciós kérdései V 11
litás (harmful dysfunction), míg az egészség az organizmusnak, a
szervrendszereknek, szerveknek stb. fajra jellemző funkcionalitását
jelenti. Wakefield torekvése azért kapta a ,,hibrid-naturalizmus” el¬
nevezést, mert azzal próbált hidat képezni a normativista és natura¬
lista koncepciók között, hogy a faj funkcionalitását evolúciós pers¬
pektívába helyezte. Ezáltal naturalizálta az ember célokságát: ennek
értelmében egészséges (és jó) az, ami a faj (és az egyed) fennmarada¬
sát (túlélését és szaporodását) elősegíti. A hátrány meghatározása
mindezek inverze, vagyis károsak azok a jelenségek, amelyek az or¬
ganizmus egészére vagy részére nézve diszfunkciót idéznek elő, tehát
veszélyeztetik a személy reprodukciós képességét és/vagy túlélését.
A naturalizmussal szemben a normativista irányzat hangsúlyozza,
hogy a betegségleírásaink önkényesek, azaz összességében radikálisan
történelmi-társadalmi meghatározottságú, hogy egy közösség épp
mely testi-lelki állapototokat tartja az értékrendszerével összeférhe¬
tetlennek (Kovács 2006, 121-125). Az egészség és betegség fogalma¬
it illetően sokszor azért nem látunk tisztán, mert hajlamosak vagyunk
nem szétválasztani két szervesen egymáshoz kapcsolódó kérdéskört.
Egyrészt azt, hogy bizonyos testi és mentális jelenségek biológiai
alappal rendelkeznek, másrészt pedig azt, hogy ezek az életjelenségek
mikortól számítanak betegségnek. Az első egy empirikus, a másik
nagyonis szociokulturális változóktól függő kérdéskör (Zachar 2000).
A szülés és születés vonatkozásában szembeötlő a különbség. A szü¬
lés mint eredendően biológiai folyamat, elválaszthatatlan annak szo¬
ciokulturális tényezőitől. A vajúdó-szülő nő lehetőségei, mely alapján
például eldöntheti, hogy kórházban vagy otthonában szeretné-e vi¬
lágra hozni gyermekét, mely beavatkozásokat tart elfogadhatónak,
milyen testhelyzetet választ az egyes szülési fázisokban, kizárólag a
, normális szülésről" alkotott szociokulturális értékrend viszonyában
értelmezhetőek (Tuboly 2024). Civil érdekképviseleti szervezetek
(például Másállapotot a szülészetben mozgalom) Magyarországon is
rendszeresen felerősítik azoknak a nőknek a hangját, akiknek beszá¬
molói szerint a hazai ellátórendszer sem egységes több más mellett
abban a tekintetben, hogyan viszonyul az orvos és az egészségügyi
szolgáltató a szülési testhelyzet megválasztásához, a császármetszés
utáni hüvelyi szüléshez, vagy éppen a nem orvosi okokon alapuló