Oldal 81 [81]
OCR
Oktatásfejlesztési innováció és hálózatépítés a magyarországi felsőoktatásban létre. A kezdeti cél az volt, hogy a távolléti oktatásra való gyors átállás során biztosítsa az oktatók digitális kompetenciáinak fejlesztését, és pszichoszociális támogatást nyújtson, különösen a stressz és az izoláció kezelésében. A pandémia elmúltával a projekt továbbra is folyamatos felsőoktatás-pedagógiai támogatást és szakmai fejlődési lehetőségeket kínál az érdeklődőknek. Az eredmények azt mutatják, hogy a mentori kapcsolatok révén nemcsak a digitális eszközök használatában, hanem az online oktatásmódszertani kérdésekben is jelentős fejlődést értek el a résztvevők. Kihívásként a különböző digitális felkészültségi szintek kezelése jelenik meg, valamint a mentorok munkájának megfelelő elismerése. A tanulmány konkrét példákkal szolgál a rendszer működéséről, beleértve a kollaboratív döntéshozatali folyamatokat és a reflexiós körök eredményeit, amelyek tovább erősítik a szervezeti együttműködést és a tudásmegosztást. Egy másik, jellemző kihívás az oktatásfejlesztési egységek számára, hogy felmérjék az oktatók fejlesztendő tudás- és kompetenciaszintjét. Az utóbbi években a digitalizáció erősödésével fókuszba került a digitális kompetenciák fejlesztése, és várhatóan a terület relevanciája a továbbiakban sem csökken. Az oktatói digitális kompetencia méréséhez kapcsolódóan több oktatásfejlesztési egység is jó példával jár elöl. A DigCompEdu európai keretrendszer felsőoktatásra optimalizált változatát használta és a felmérések körülményeiről és eredményeiről esettanulmányokban számolt be a Károli Gáspár Református Egyetem (Dringó-Horváth és mtsai., 2021), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (Barnucz és mtsai., 2024) és a Budapesti Gazdasägi Egyetem (Papp-Danka és mtsai., 2024) is. Ez utóbbinál kiemelendő, hogy a központ munkatársai az önbevallásos keretrendszerhez kapcsolódóan olyan saját fejlesztésű tesztfeladatsort is használtak, mely segíti az oktatók valós digitális kompetenciáinak felmérését. A mérőeszköz új fejezetet nyit a hazai felsőoktatás számára ezen a területen, így a szakmai közösség minden bizonnyal nagy várakozással tekint az eszköz esetleges közreadása elé. Végezetül olyan jógyakorlatok következnek, melyek az oktatásfejlesztési központok tevékenységében jellemzően problematikus területet, mégpedig a működési hatékonyságuk mérését, értékelését járják körbe (vö. 5. fejezet). A felsőoktatási pedagógiai célú változás eredményeinek elemzése és értékelése a cél Korpics és Bajnok (2023) esettanulmányában. Az írás a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2019 óta zajló tudatos és szisztematikus módszertani megújulásának eredményeit vizsgálja. A megfogalmazott következtetések segítik az oktatásfejlesztés következő lépéseit az adott intézményben, de hasznosak mindazok számára is, akik az oktatási gyakorlat átalakítását tervezik a minőségi felsőoktatás-pedagógia érdekében. Egy további, hasonló munka a KRE kurzuskínälatänak és a kapcsolédé kurzusértékeléseknek ôt féléves elemzése (Dringé-Horväth & T. Nagy, 2024), mely gyakorlati tudnivalókkal szolgált a Központ munkatársai számára a kurzuskínálat fejlesztéséről formai és tematikai szempontból egyaránt. A tanulmányok többnyire részletes útmutatást adnak az adott program, jógyakorlat sikeres adaptálásához, így minden oktatásfejlesztési szakember számára jó szívvel ajánlhatók a fentebb bemutatott módszertani kézikönyvekkel egyetemben. + 79 +
