Oldal 75 [75]
OCR
Oktatásfejlesztési innováció és hálózatépítés a magyarországi felsőoktatásban 4.1 HAZAI FELSOOKTATAS-FEJLESZTESI EGYUTTMUKODESEK, HALOZATOK 4.1.1 MRK Felséoktatasi Módszertani és Oktatasinformatikai Forum A fentebb részletesen bemutatott Oktatdsinformatika a felsőoktatásban c. konferenciasorozat (vö. 3.3. fejezet) egyik fő missziós célja, hogy a felsőoktatási oktatásfejlesztési egységek, kiváltképpen a digitalizációért és az oktatók digitális kompetenciafejlesztéséért felelős központok tapasztalatcseréje és kölcsönös segítése megvalósuljon. Ennek keretében már az első rendezvényen sor került 5 kiválasztott központvezető pódiumbeszélgetésére a témához kapcsolódóan, a közönség aktív bevonásával. A következő években folytatódott ez a gyakorlat, 2022-ben pedig egy újabb elemmel is kiegészült: a szakmai nap során egy másfél órás, zártkörű ülés keretében minden addig azonosított és meghívott oktatásfejlesztési szervezeti egység lehetőséget kapott, hogy 2 résztvevővel képviseltesse magát a szakmai konzultáción. 2023 során évi két további találkozással bővült a kialakult együttműködési hálózat a Budapesti Gazdasági Egyetemen (BGE) működő, akkori nevén Oktatásfejlesztési Iroda (ma: Oktató Képzési és Fejlesztési Iroda) közreműködésével. Az év eleji, jelenléti találkozás (2023.02.17.) elsődlegesen a további együttműködés céljait és kereteit kívánta meghatározni. Ezt követte egy tavaszi online alkalom (2023.05.25.) a gyakorlati tapasztalatcsere céljából, kiválasztott jógyakorlatok megosztásával és lehetséges adaptálásuk megvitatásával. 2024-től kezdődően pedig egy harmadik intézmény, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Oktatási Minőségfejlesztési és Módszertani Központja is csatlakozott az együttműködés összefogásához. Így a 2024. év eleji online találkozó (2024.01.25.) immáron közös szervezésben valósulhatott meg, a tavaszi személyes együttlétnek pedig a BCE adott otthont (2024.05.24.). Ebben az évben a találkozók és az azok közötti aszinkron kommunikáció fő fókuszában az együttműködés formalizálódásának lehetősége állt. Ennek során a kezdetben egyéni, intézményi kezdeményezés egy alulról jövő együttműködési hálózatból kinőve, 2024 elejétől már a Magyar Rektori Konferencia Felsőoktatási Módszertani és Oktatásinformatikai Fórum munkacsoportjaként folytatja az információ-, tapasztalat- és jógyakorlatok megosztását. A Magyar Rektori Konferencia a hazai felsőoktatási intézmények vezetőiből álló testület, mely független, konzultatív, jogi személyiséggel rendelkező köztestületi formában látja el a felsőoktatási intézmények képviseletét, érdekeinek védelmét. Az alapszabályban meghatározott négyszintű szervezeti rend alapján plénumból (a hazai 63 felsőoktatási intézmény rektorai), kapcsolódó bizottságokból (2024-ben 21 bizottság, melyből 13 szakterületi, 8 pedig funkcionális jellegű), valamint 11--3 tagú elnökségből áll, munkáját pedig az MRK titkársága segíti. Lehetőség van továbbá munkacsoportok létrehozására, melyek jellemzően a bizottságok szintjén helyezkednek el, de kevésbé formalizáltak: az elnök, az elnökség vagy a plénum dönthet egy-egy munkacsoport megalakulásáról, akár + 73 +
