A fentebb részletesen bemutatott Oktatdsinformatika a felsőoktatásban c. konferencia¬
sorozat (vö. 3.3. fejezet) egyik fő missziós célja, hogy a felsőoktatási oktatásfejlesztési
egységek, kiváltképpen a digitalizációért és az oktatók digitális kompetenciafejleszté¬
séért felelős központok tapasztalatcseréje és kölcsönös segítése megvalósuljon. Ennek
keretében már az első rendezvényen sor került 5 kiválasztott központvezető pódium¬
beszélgetésére a témához kapcsolódóan, a közönség aktív bevonásával. A következő
években folytatódott ez a gyakorlat, 2022-ben pedig egy újabb elemmel is kiegészült: a
szakmai nap során egy másfél órás, zártkörű ülés keretében minden addig azonosított
és meghívott oktatásfejlesztési szervezeti egység lehetőséget kapott, hogy 2 résztvevővel
képviseltesse magát a szakmai konzultáción.
2023 során évi két további találkozással bővült a kialakult együttműködési hálózat a
Budapesti Gazdasági Egyetemen (BGE) működő, akkori nevén Oktatásfejlesztési Iroda
(ma: Oktató Képzési és Fejlesztési Iroda) közreműködésével. Az év eleji, jelenléti ta¬
lálkozás (2023.02.17.) elsődlegesen a további együttműködés céljait és kereteit kívánta
meghatározni. Ezt követte egy tavaszi online alkalom (2023.05.25.) a gyakorlati tapasz¬
talatcsere céljából, kiválasztott jógyakorlatok megosztásával és lehetséges adaptálásuk
megvitatásával.
2024-től kezdődően pedig egy harmadik intézmény, a Budapesti Corvinus Egyetem
(BCE) Oktatási Minőségfejlesztési és Módszertani Központja is csatlakozott az együtt¬
működés összefogásához. Így a 2024. év eleji online találkozó (2024.01.25.) immáron
közös szervezésben valósulhatott meg, a tavaszi személyes együttlétnek pedig a BCE
adott otthont (2024.05.24.). Ebben az évben a találkozók és az azok közötti aszinkron
kommunikáció fő fókuszában az együttműködés formalizálódásának lehetősége állt.
Ennek során a kezdetben egyéni, intézményi kezdeményezés egy alulról jövő együttmű¬
ködési hálózatból kinőve, 2024 elejétől már a Magyar Rektori Konferencia Felsőoktatási
Módszertani és Oktatásinformatikai Fórum munkacsoportjaként folytatja az információ-,
tapasztalat- és jógyakorlatok megosztását.
A Magyar Rektori Konferencia a hazai felsőoktatási intézmények vezetőiből álló tes¬
tület, mely független, konzultatív, jogi személyiséggel rendelkező köztestületi formában
látja el a felsőoktatási intézmények képviseletét, érdekeinek védelmét. Az alapszabályban
meghatározott négyszintű szervezeti rend alapján plénumból (a hazai 63 felsőoktatási
intézmény rektorai), kapcsolódó bizottságokból (2024-ben 21 bizottság, melyből 13
szakterületi, 8 pedig funkcionális jellegű), valamint 11--3 tagú elnökségből áll, munkáját
pedig az MRK titkársága segíti. Lehetőség van továbbá munkacsoportok létrehozására,
melyek jellemzően a bizottságok szintjén helyezkednek el, de kevésbé formalizáltak: az
elnök, az elnökség vagy a plénum dönthet egy-egy munkacsoport megalakulásáról, akár