Oldal 49 [49]
OCR
Oktatásfejlesztési innováció és hálózatépítés a magyarországi felsőoktatásban feltétlenül akadémiai státuszban vannak, és nem jelenik meg elvárásként az akadémiai előmenetel, az egységvezetők jellemzően magasan kvalifikáltak, doktori (10 fő) vagy habilitáció (9 fő) fokozattal rendelkeznek, és ennek megfelelően rendszeres publikációs tevékenységet folytatnak az oktatásfejlesztési munka minőségének biztosítására és fejlesztésére. A felsőfokú végzettségek felsorolásánál pedig a pedagógus (tanítói vagy tanári, 10 fő) és a neveléstudományi végzettség (9 fő) jelenik meg frekventáltan. További érdekesség, hogy a női vezetők nagyobb hányadban, pontosan kétszer annyian vannak képviseltetve (17 és 9 arányban.? A bemutatott kutatások jól körvonalazzák a módszertani és oktatásinformatikai egységek gyorsan fejlődő területét a magyarországi felsőoktatásban. A hazai és nemzetközi kutatások áttekintésével lehetővé vált, hogy beazonosítsuk a kérdéses, további tisztázást igénylő kutatási területeket, valamint az eddigi vizsgálódások során nem érintett hiányterületeket is. A továbbiakban ezekre reflektálva fogalmazunk meg ajánlásokat a hazai oktatásfejlesztési kutatások további lehetséges irányaihoz. 2.3 ÚJ PERSPEKTÍVÁK A HAZAI FELSŐOKTATÁSFEJLESZTÉSI KUTATÁSOKBAN Az alábbiakban a fentiekben bemutatott hazai kutatások továbbgondolására és lehetséges újabb kutatási irányok felvázolására vállalkozunk — főként a kvalitatív vizsgálódási lehetőségekre fókuszálva. Szembetűnő, hogy az egyes egységek a különböző kutatási adatfelvételek során néha eltérően határozták meg a keletkezésük időpontját vagy munkavállalóik létszáma is rövid időn belül nagy mozgást mutat. Ez adódhat egyszerű intézményi átszervezési folyamatokból vagy abból, hogy újabb fejlődési szakaszba léptek (pl.: munkacsoportból önálló szervezeti egység lett, amit egyébiránt a 2024-es kitöltéskor többen is jeleztek). Érdemes lenne tehát megalakulásuk és munkavállalói állományuk körülményeit mélyrehatóbban is megvizsgálni, intézményenként feltárva az egyes fejlődési szakaszokat. Különösen jó terepet szolgáltat a vizsgálódásra, hogy a 2024-es felmérés során számtalan olyan oktatásfejlesztési kezdeményezés látott napvilágot, melyek a célzott, oktatásfejlesztéssel foglalkozó dedikált egységek előfutáraiként értelmezhetőek (pl.: személyes megbízásként, vagy más szervezeti egységnél célfeladattal történő munkavégzés, vö. 1.2. fejezet, történeti áttekintés). Egy fontos, de a hazai felmérésben nem szereplő mérőszám az egyes szervezeti egységek méretének meghatározására az oktatók , becsült elérése" 5 " Ehhez kapcsolódóan érdemes egy rövid kitérőt tenni a női vezetők és a digitalizáció kapcsolatáról: A vezető (manager) fogalma folyamatosan fejlődik, és — részben a digitalizáció és a hálózatosodás révén — új vezetői készségek jelennek meg. Kialakulóban van a vezetés új, digitális felfogása, amely a személyközi és kommunikációs készségekre összpontosít, és eltávolodik a hagyományos, gyakran férfiközpontú engedve (Gierke, 2020; Reimer & Onaran, 2020). A terület jelentöseget mutatja, hogy célzott képzések is foglalkoznak a témával: a , DIGI-GEN ,,SKILL UP!” program célja a női digitális vezetők támogatása, valamint a kapcsolódó tanácsadói, pályaorientációs szakértelem fejlesztése. + A7 +
