Page 34 [34]
Dringó-Horváth Ida
Főbb feladatként az oktatói információs anyagok, a digitális tananyagfejlesztés, va¬
lamint az oktatói továbbképzések, kurzusok tartása jelenik meg, kiegészülve konzultá¬
ciós tevékenységekkel, mentorálási feladatokkal és a módszertani, oktatásinformatikai
vonatkozású díjazásokban való részvétellel. A hangsúlyok azonban intézményenként
eltérőek, mint ahogyan a fejlesztéshez kapcsolódó adatgyűjtések gyakorlata is (pl.: igény¬
felmérés, hatásvizsgálat). A megkérdezett egységek beszámolója szerint a különböző
adatgyűjtések csupán néhány egységre voltak jellemzőek, és többnyire
, az eszközigények felmérését, a rendelkezésre álló technológia kihasználtságát, a fel¬
kínált információs anyagok és kurzusok hasznosságát mérték, míg a hallgatói megkérde¬
zések az eszközhasználat hatékonyságára, a digitális oktatáshoz kapcsolódó előnyökre
és hátrányokra tértek ki" (M. Pintér és mtsai., 2021, 64).
Ugyanígy a résztvevők csupán töredékére — három intézmény -— volt jellemző, hogy
az oktatói fejlesztések, továbbképzések megjelentek az intézményi teljesítményértéke¬
lési rendszer — és így az oktatói előmenetel, esetlegesen éves jutalmazás — részeként.
Több intézmény szolgált azonban további, konkrét jógyakorlattal az oktatói részvétel
motiválására, melyek részletes leírását a tanulmányban olvashatjuk.
Három területhez kapcsolódóan vizsgálja a tanulmány a COVID19-járvány hatásait
a részt vevő szervezeti egységek munkájára:
s A technológiai fejlesztések és oktatásinformatikai képzésfejlesztés terén el¬
mondható, hogy a részt vevő intézményekre egyaránt jellemző az, hogy a jár¬
ványhelyzet gyorsította a tanulási-tanítási folyamatok digitalizacidjat és új
oktatási eszközök bevezetését, ezzel pedig a szervezeti feladatok és funkciók
jelentős átalakulását eredményezték. Jellemző volt, hogy az intézmények első¬
ként a digitális oktatás technikai hátterének fejlesztésére összpontosítottak,
beleértve az új, szükséges eszközbeszerzéseket vagy a meglévő rendszerek (pl.
Office 365, Moodle, Neptun) összehangolását, fejlesztését. Az oktatóknak a
felhasználáshoz kapcsolódóan workshopok és tanácsadások révén nyújtottak
segítséget. Számos intézmény készített módszertani segédanyagokat és mű¬
ködtetett helpdesket az oktatók támogatására, megkönnyítve ezzel az átállást,
és több helyütt jöttek létre online közvetítésre berendezett oktatói termek.
s Az intézmények a távolléti oktatáshoz kapcsolódóan már a kezdetektől végez¬
tek felméréseket és elemzéseket a digitális oktatási eszközhasználat, a felme¬
rülő igények és az oktatók és tanulók digitális kompetenciái terén, melyek az
oktatási eszközbeszerzéseket és az oktatói fejlesztéseket segítették. Bizonyos
intézmények kitértek a tanulói élmények, tapasztalatok felmérésére is, amelyek
eredményei alapján a tanulók eszközellátottsága megfelelőnek bizonyult, és jel¬
lemzően elégedettek voltak a távolléti oktatás eredményességével; ugyanakkor
igényként fogalmazódott meg a digitális oktatási platformok egységesítése, és
megjelent a személyes oktatás iránti preferencia is.
s A technológiai fejlesztések és oktatásinformatikai képzésfejlesztés terén az
interjúk tanúsága szerint az online oktatás bevezetése jelentősen növelte az
oktatási platformok (pl. Moodle, Teams) használatát, különösen azok körében,
akik korábban nem használtak ilyen rendszereket. Ugyanígy jellemző volt a
+ 32 +