Oldal 33 [33]
Oktatásfejlesztési innováció és hálózatépítés a magyarországi felsőoktatásban
farvizén, valamint az intézményvezetői támogatás jelentőségére és lehetséges következ¬
ményeire is. A tanulmány ezen túlmenően példaértékű jögyakorlatokat is felvonultat az
egyes területekhez kapcsolódóan, melyek könnyen adaptálhatóak, továbbgondolhatóak
más intézmények számára.
A nyolc résztvevő szervezeti egység alapvető adatait az alábbi ábra szemlélteti (3.
ábra):
www Alapitäs (ev) ——Lötszäm (fö)
2025 ¬
23 an 2020 er
2020 2017
2015 20
2015 ¬
2011
2010 2009 re
2005 +
2000
2000 u
1995 +
5
1990
1985 0
ES ELTE Oktatá ae
Tanärkepzö&s | BGEOktatäs- (CEU Center for | 1 ONS | exe Digitalis PE Digitalis We
Erlen ű A ‘ fejlesztési és 7s KRE IKT 2 A Oktatäs- &s
Digitälis mödszertani Teaching and ÉL Technológia En Mödszertani a
= US m Tehetseggond fi Kutatóközpont 5 Tanuläs¬
Tanuläs Központ Learning as Intézet Intézet = E
Kö nt ozási Osztály támogató
Szpo Munkacsoport
HI Alapítás (év) 2009 2017 2011 2015 2000 2018 2020 2021
—— Letszäm (fö) 23 6 6 10 15 3 6 8
3. ábra. A hazai módszertani központok áttekintése az alapításuk éve és a foglalkoztatott
alkalmazottak száma alapján, saját szerkesztés, 2020 (N-8)
Az alapítási éveket tekintve a 2010—2020-as évekről beszélhetünk, és jól látható, hogy
akár csupán nyolc szervezeti egység összevetése is igen nagy szórást tud eredményezni
a munkavállalói létszámban, mely 3 és 23 fő között változik. A megjelenő munkakörök
tekintetében pedig elmondható, hogy legnagyobb mértékben az oktatók, oktatásfejlesz¬
tők vannak jelen, ezt követi az e-learning szakértők és -fejlesztők csoportja, majd pedig
az ügyintézők és tanácsadói résztvevők, a sort pedig az adatelemző és az IT támogató
kollégák zárják. A pontos összetételt lásd a 4. ábra:
4. ábra. Az oktatásfejlesztési egységekben megjelenő feladatkörök, saját szerkesztés, 2020
+31 +