Oldal 31 [31]
2. A HAZAI FELSŐOKTATÁS¬
FEJLESZTÉS ANATÓMIÁJA:
STRUKTÚRÁK, FUNKCIÓK,
KIHÍVÁSOK
Jó kiindulási alapot teremt a kontextus megrajzolásához a PROFFORMANCE pro¬
jekt felmérése, mely 156 európai, köztük 34 magyarországi (21,896) egyetemet vizsgált
(PROFFORMANCE, 2022). Örömteli módon a válaszadó intézmények több mint 8396-a
jelezte, hogy rendelkezik a tanulás-tanítás minőségére vonatkozó intézményi stratégiá¬
val, és ebből 7296-nál a gyakorlati megvalósítás aspektusai is megjelennek.
A válaszadók csupán 5096-a jelezte, hogy létezik intézményében oktatásfejlesztést
támogató szervezeti egység, melyek elsődlegesen tanfolyamokat, képzéseket vagy
workshopokat kínálnak. Az oktatói részvételt leginkább az idő és a motiváció hiánya
nehezíti, de a folyamatot akadályozza az is, hogy az oktatásfejlesztői munkának magas
a humánerőforrás-igénye (PROFFORMANCE, 2022).
A kutatás alapján főbb fejlesztési területként jelenik meg intézményi szinten az
oktatásfejlesztés erősítése a stratégiai dokumentumokban; és ehhez kapcsolódóan a
precízebb és szélesebb tevékenységi kört vizsgáló, több szintű értékelést lehetővé tevő
keretrendszerek bevezetése, illetve az eredményekhez társuló intézkedések koherens
rendszerének kidolgozása.
A területhez kapcsolódó eddigi, magyarországi kutatások részletes bemutatása és
elemzése révén a fejezetben felvázoljuk a hazai oktatásfejlesztési központok főbb struk¬
túráit, funkcióit és szolgáltatásait, valamint a területen tapasztalható trendeket.
+ 29 +