Page 26 [26]
OCR
Dringó-Horváth Ida A korszakhoz kapcsolódóan hét ajánlást is megfogalmaztak a szerzők, melyek az eddigi tapasztalatok alapján segíthetik a hatékonyság és eredményesség növelését (Beach és mtsai., 2016, 7): s Szakmai felkészítés és fejlesztés előmozdítása: Nagyobb figyelmet kell fordítani az oktatásfejlesztő szakemberek képzésére és karrierútjuk támogatására. + A gyakorlat tudományos megalapozása: Törekedni kell arra, hogy naprakészek maradjanak és a legfrissebb kutatási eredmények vezessék gyakorlati munkájukat. + Az oktatäsfejlesztés látószögének kibővítése: Szorosan összhangban kell lenni az intézményi küldetéssel, a stratégiai tervek integrált részévé válva. s Az egyéni és intézményi igények összekapcsolása: Figyelembe kell venni mind a résztvevők, mind az intézmények igényeit, és ezek között egyensúlyt kell teremteni. s A kontextus figyelembevétele: A fejlesztésnek illeszkednie kell az intézmény kultúrájához és küldetéséhez, valamint a tanulók, oktatók és vezetők igényeihez. s Az oktatók sokféleségének újragondolása: A programoknak figyelembe kell venniük a résztvevők különböző szükségleteit, beleértve a karrierfázisokat, az előmenetelt, a nemet, a kort, a nemzetiséget és egyéb változókat. s Az oktatásfejlesztők körének kitágítása: Fontos az együttműködés és a közösségi munka, a központok munkatársai mellett más intézményi szereplők bevonásával. A hazai helyzet megállapításához érdemes röviden összevetni a fentieket a 2. fejezetben bemutatott hazai kutatásokkal, mely alapján látható, hogy Magyarországon az intézmények nagyobb hányada még nem rendelkezik oktatásfejlesztési egységgel, és a működő egységek is jórészt a kialakulás fázisában vannak. Ennélfogva a fentiek jelentős része nem, vagy csak mértékkel jelenik meg (pl. az oktatásfejlesztők szakmai fejlesztése, az oktatók számtalan változóit figyelembe vevő képzéskínálat vagy a gyakorlat tudományos megalapozása). A felsőoktatás-fejlesztési egységek jelenlegi főbb funkcióinak és tevékenységeinek bemutatására Bodnár (2024) a nemzetközi gyakorlatot elemezte a OS World Universíty Rankings 2022 kiadványban megjelenő, első 25 helyezett egyetem egységeinek honlapinformációi alapján. Eredményei azt mutatják, hogy leginkább 9 fő tevékenységi terület nevezhető meg: „pedagögiai fejlesztés, oktatástechnológiai támogatások, az értékelési módszerek támogatása, szakmai és személyes támogatás (hospitálás, óralátogatás), kutatási, innovációs projektek, képzési rendszerek és programok tervezésének támogatása, oktatói rendezvények és konferenciák szervezése" (Bodnár, 2024, 212). A történeti fejlődés és tevékenységi kör mellett fontos vizsgálati szempont a terület megjelenésének hangsúlyossága a nemzeti szakpolitikákban és kapcsolódó stratégiai dokumentumokban. A felsőoktatás-fejlesztő egységek jelenléte és súlya világszerte nagyon változatos képet mutat. Neisler (2023) nemzeti szakpolitikai dokumentumok elemzése révén az alábbi négy szintet határozza meg a területen: + 94e
