Oldal 21 [21]
Oktatásfejlesztési innováció és hálózatépítés a magyarországi felsőoktatásban
kifejezés pedig olyan személyekre utal, akik segítik a hallgatók és oktatók munkáját,
előmozdítják az akadémiai tevékenységek zavartalan lebonyolítását. Ide tartoznak töb¬
bek között a tanszéki adminisztrátorok (tanulmányi ügyek kezelése), a könyvtárosok
(akadémiai források biztosítása), vagy éppen a központi támogató szervezeti egységek
(pl. pályázati iroda, nemzetközi iroda) munkatársai is.
A fent leírt sokszínű terminológiai használattól függetlenül az oktatásfejlesztési
egységek fő küldetése a tanulás-tanítási folyamatoknak mint az egyetem elsődleges
missziójának támogatása kutatások és az oktatók fejlesztése révén. A tevékenységi- és
feladatkörük szerint jellemzően három modellbe sorolhatók be (Kozma, 20249: i) a se¬
gítő központ modell, mely elsősorban az oktatók támogatására szolgál, segítve őket a
tananyaggyártásban és (digitális) eszközhasználatban, tréningeket kínálva új és/vagy
pedagógiai végzettséggel nem rendelkező oktatóknak; ii) a hallgatói központ modell,
mely a (nemzetközi) hallgatók felkészülését és szabadidős programjait támogatja, erő¬
sen építve az oktatói közreműködésre; és iii) az adminisztratív központ modell, mely az
egyetem adminisztrációjának részeként jelenik meg, az oktatóknak kötelezően előírt
kurzusok és gyakorlatok gyűjtőhelyeként, az új eszközök, módszerek és felsőoktatási
szakpolitikák megismertetésére, valamint ellenőrzési és minősítési feladatokat is ellát.
Az egyes oktatásfejlesztési szervezeti egységek jellegét, hovatartozását, felelősségi
körét tekintve Bodnár (2024) külföldi példákat elemezve négy modellt különít el egy¬
mástól:
s Központi modell: Az egység külön vezető irányítása alatt áll, aki az egyetemi
felsővezetéshez kapcsolódik, központi költségvetésből finanszírozva. A köz¬
pont munkacsoportokra tagolódik, mint oktatásfejlesztés, technológiai támo¬
gatás, értékelés, kutatás és minőségfejlesztés.
s, Kari modell: Az egység egy adott karhoz kötődik, vezetője a dékán vagy az
adott területért felelős vezető. Elsődlegesen a karon belüli oktatási stratégiai
fókuszt támogatja.
¢ Technologiacentrikus modell: Az egységet a technológiai stratégia felelőse ve¬
zeti, és főleg technológiai támogatásra koncentrál.
s Osztott vagy hálózatos modell: Az egység szakértői beágyazottan dolgoznak
az oktatók között, az oktatásfejlesztést támogatva. A fókusz a hálózati együtt¬
működésnek köszönhetően az adott szakértői kör igényein van.
A besorolás némi átfedést mutat, hiszen míg a technológiacentrikus modell a központ
irányultságára, fő fókuszára utal, függetlenül attól, hogy hol helyezkedik el az egység,
addig a másik három kategória az intézményi struktúrán belüli elhelyezkedésre, in¬
tegráltságra irányul. Amennyiben a modellt az egyes egységek besorolására kívánjuk
használni, ez esetlegesen nehézséget okozhat (vö. 2.4. fejezet).
Meg kell említeni egy másik besorolási modellt is, melyet eredetileg az amerikai
nemzeti felsőoktatás-fejlesztési egyesület hozott létre az oktatásfejlesztési központok
értékelésére és a munkafolyamatok tervezésének támogatására (Pod Network, 2018), de
az egyes egységek besorolására is előszeretettel használja a szakmai közösség (Hayward
és mtsai., 2024; Wright, 2023).
+ 19 +