együttes megléte. (Kár, hogy a szóbeliségben élt, és nem írta meg mindazt,
amit tudott. Az életművét jól tükröző tanulmánykötet összeállítása is
tanítványai és fiatal kollégái, Sohajda Ferenc és Szekeres András, történész
lánya, Benda Borbála, valamint kollégája, Kövér György munkája.) Ezt
a kettősséget jól tükrözi doktori értekezése is, amely a kvantitatív társa¬
dalomtudományos történelem és a mikrotörténelem megközelítésmódját
ötvözi egyfelől, másrészt pedig a forrásokról tanítja meg alapvető dolgokra
történész olvasóját. Annyit állít, amennyit a források mesteri módon elvég¬
zett kritikája után szerinte a jelen pillanatban a vizsgált kérdésről bátran
elmondhatunk. Teszi ezt iskolapéldáját adva annak is, hogyan lehet szinte
teljesen transzparenssé tenni a történetírói szöveget. Személyisége sohasem
nyomakodik mondanivalójának elébe: egyszerű és zömmel mellérendelő
mondatok sorjáznak értekezésében egymás után, metaforákat, hasonlatokat
alig használ, igen gazdaságosan bánik a jelzőkkel - stílusának legfeltűnőbb
jellemzője a díszítetlen tárgyszerűség, a túlinterpretálásnak, az irodalmias¬
kodásnak a nagyon is tudatos kerülése.
A forrás ugyanis — ahogy arról a könyv számtalanszor meggyőz — nem
beszél magától. Az egy forrásból egyféle elemzési módszerrel levont kon¬
klúziók rettenetesen sérülékenyek, szinte esetlegesek — és semmi esetre
sem megbízhatók. Mintegy az egészet, a kort kell ismerni, lehetőleg a for¬
rások összességét, hogy ezek egy hosszú folyamatban a történész fejében
is elrendeződjenek, s Ockham borotváját alkalmazva kialakuljon benne
egy összkép, amelyben bizonyos források szavahihetőnek, míg mások
megbízhatatlannak minősülnek; egyes elemzési eredményeket ránézésre
el lehet vetni, másokat viszont megfelelő mérlegelés után elfogadhatónak
lehet tartani. Az ideális az lenne, ha a forrásbiztonságnak azt a szintjét
érhetné el minden történész, amellyel Benda Gyula rendelkezett — de addig
is ez a könyv példát mutat arra, miképpen lehet egy kort a szerteágazó
forrásanyag imponáló ismeretével igen sokféle vizsgálat tárgyává tenni, s
ekként bemutatni.