Page 169 [169]
Egy majdnem mozdulatlan világ 167
A férfiak átlagos halálozási kora két évvel magasabb, a 30. szii¬
letésnapjuk után még átlag 27 évet élnek. A különbséget a nők gyer¬
mekszülések miatti nagyobb halandósága okozhatja.
A nőknél a gyermekágyi, illetve a szülések okozta halálozást is
megvizsgálhatjuk. A demográfia a születést követő 42 napon belüli
anyai halált tekinti szülési halandóságnak. 1750 és 1849 között 146
nő halt meg a szülést követő 42 napon belül." A születést követő
női haláleseteket a születések számára" vetítve azt figyelhetjük meg,
hogy ez az arány együtt mozog a halálozások számával.
6.26. TÁBLA
A SZÜLÉSBEN MEGHALT NŐK SZÁMA ÉS ARÁNYA A SZÜLETÉSEKHEZ
VISZONYÍTVA
évtized szülésben meghalt összes anyahalál a születések
anyák száma születés Iszázalékában
1750-1759 5 1728 0,29
1760-1769 6 1937 0,31
1770-1779 10 1832 0,55
1780-1789 15 1897 0,79
1790-1799 9 2113 0,43
1800-1809 30 2209 1,36
1810-1819 14 2315 0,60
1820-1829 16 2721 0,59
1830-1839 23 2421 0,95
1840-1849 18 2578 0,70
együtt 146 21751 0,67
Az adatok tehát azt mutatják, hogy az anyai halandóság nem füg¬
getlen az általános halandóságtól, s javulásról a vizsgált száz évben
nemigen beszélhetünk. Az anya halálát 9 esetben ikerszülés okozta,
71 esetben fiú, 68 esetben pedig leánygyermek születése okozta a ha¬
lált. A gyerekek születési rangszámát vizsgálva azt látjuk, hogy nagy¬
jából az anyák egyharmada első gyermeke megszületésékor vagy azt
követően hal meg, viszont egy másik egyharmad ötödik vagy annál
75 A történeti demográfiában szokásos ezt 60 napra is kiterjeszteni, ezzel számolva
a meghalt anyák száma 168.
76 Valójában a szülések számára kellene rávetíteni, de az ikerszüléseket egyelőre
nem tudjuk elkülöníteni.