Seite 163 [163]
OCR
Egy majdnem mozdulatlan világ I6I seké 17599-kal). Ebből a felnőttek átlagos életkorának kitolódására következtethetünk. A halandóság korspecifikus mutatóinak kiszámításához szükség lenne a népesség korösszetételének ismeretére. Az 1771. évi lélekösszeírás alapján ez ugyan rendelkezésünkre áll, de az akkori évek halotti anyakönyvezése még megbízhatatlan. 1771-ben 96 halottat jegyeztek fel, 1772-ben 164-et, a csecsemőhalandóság 1771-ben 172 ezrelék, majd pedig ugrásszerűen 260 ezrelékre nő. Ez utóbbi adat tűnik reálisnak. Az idősebbek korspecifikus arányait a két vizsgált év átlagával számolva becsültük meg; egymáshoz viszonyított arányaik valószínűleg valósak, abszolút értékeik kissé alulbecsültnek ítélhetők. Számításunk szerint már az 1-4 éves gyerekek túlélési esélyei is erősen megnőnek, a korspecifikus halálozási arányuk mindössze 82 ezrelék. Ötéves kortól 50 éves korig pedig igen alacsony, 10-16 ezrelék között ingadozik, majd lassan emelkedik (50-59 éveseknél 34, 60-69 éveseknél 43), a 70 éven felüliek esetében viszont már 142 ezrelék. A későbbi évekre egyedül az 1804-ben elrendelt, majd pedig többször megismételt popularis conscriptio" néhány évből fennmaradt adatai tartalmaznak korcsoportos létszámokat a férfinépességről. A nem nemes lakosság összeírásai a férfiakat három korcsoportba osztották: 17 éves és fiatalabb, 18—40 éves, 40 év feletti. Bár ezek népességi adatai erősen a valóságos alatt maradtak s megbízhatatlanok," segítségükkel mégis hozzávetőleges képet formálhatunk a férfiak eltérő halandósági szintjeiről. A három korcsoportban összeírt férfiak számára rávetítjük a megfelelő évek férfi halottainak számát (a nemesség kimaradását a számításnál figyelmen kívül hagytuk). Popularis conscriptio — népösszeírás. ss Ezek kritikáját részletesen lásd Benda Gyula 1998:97-99. A nem nemes öszszeírásokra Thirring Gusztáv 1903.
