Oldal 153 [153]
Egy majdnem mozdulatlan világ I5I
1820 előtt kötött házasságokat tekinthetjük a termékenység szem¬
pontjából lezárt, befejezett együttéléseknek. A családrekonstrukciót
és az arra épülő mutatók kiszámítását Louis Henry módszerét kö¬
vetve végeztük el.
A termékenység mérésének kialakult módszere a korspecifikus
női termékenység vizsgálata: a korspecifikus női termékenységet az
1000 házas nőévre számított születések számával mérjük. Az eljárás
lényege a következő: először kiszámoljuk, hogy egy adott életkori
csoportban a vizsgált nők hány évet töltöttek házasságban, majd
meghatározzuk, hogy ezen évek alatt hány gyermekük született, vé¬
gül a két számot egy-egy kohorsz esetében összegezve egymásra ve¬
títjük. Ebben az esetben mindenkor félév pontossággal a nő megélt
életéveivel számoltunk, az adott életszakaszban eltöltött évek meg¬
határozásánál pedig évközépi születési dátumot feltételeztünk."
A házasságkötés időpontjánál figyelembe vettük a tört éveket, de a
későbbi ötéves időszakoknál csak azokkal számoltunk, akik a tel¬
jes öt évet házasságban töltötték. Vagyis azt számoltuk ki, hogy pél¬
dául a 20-24 éves korcsoportban hány születés esik a házasságban
leélt évekre (a mutatót 1000 nőre számoljuk). Az elemzés során
härom hüszeves häzassägi kohorszot — 1750-1769, 1770-1789,
1790-1809 - vizsgältunk (a részletes tablazatokat lasd FUGGELEK
IX. TÁBLA). Mivel a házasságkötés kora jelentősen befolyásolja a
gyerekszámot és a termékenységet, az eltérő korban házasságra lépő
nőket külön-külön vizsgáltuk. Az 1750 és 1769 között Keszthelyen
19 évesen és fiatalabban házasságot kötött nők esetében (n-174) ez a
mutató a feleség 15-19 éves korában 383, 20-24 éves korában 408.
A következő ötéves korcsoportban a nők már kevesebb gyereket szül¬
nek, ez a szám 347. A termékenység a korral lassan csökken tovább:
a 30-34 éveseknél 325, majd 34 éves kor után kezd erősen visszaesni
(a 35—39 éveseknél a mutató értéke 227), 40 év felett pedig már ala¬
csony: 75. A 44 évnél idősebbeknél mindössze 5 gyerekszületés esik
1000 nőévre. (Megjegyzendő, hogy az esetszám ebben a korban már
igen alacsony, tehát az adatok nem megbízhatóak.)
Az életkori arányok alakulása ugyanezt a görbét követi azok¬
ban az esetekben, amikor nincs tudatos születésszabályozás.
A különbségeket a görbe értékeinek nagysága, illetve a csökkenés
meredeksége okozza. Keszthelyen a három egymás utáni kohorsz
60 Ez eltér az Andorka Rudolf által leírt módszertől, ő hónapra pontosan szá¬
mol, de az csak akkor lehetséges, ha ismerjük a nő pontos születési idejét. Lásd
Andorka Rudolf 1988.