Oldal 152 [152]
150 A népesség a történeti demográfia szemszögéből
6.I4. TÁBLA
AZ EGY HÁZASSÁGRA JUTÓ SZÜLETÉSEK SZÁMA KESZTHELYEN, 1750—1849
on häzassägkötesek |születesek egy házasságra jutó
évtized | , wpe
száma száma szülés
1750-1759 355 1728 4,87
1760-1769 387 1937 5,01
1770-1779 456 1751 3,84
1780-1789 449 1880 4,19
1790-1799 451 2104 4,67
1800-1809 553 2205 3,99
1810-1819 440 2305 5,24
1820-1829 523 2718 5,20
1830-1839 552 2419 4,38
1840-1849 646 2573 3,98
Az ingadozást esetenként indokolhatják a házasságok számát befolyä¬
soló népesedési események. Az 1770-es években számos idegenként
megjelölt párt anyakönyveznek (csehorszägiakat, extraneusokat),
akik aztán teljesen eltűnnek. Feltételezésünk szerint őket a Festeticsek
telepítési politikája hozta Keszthelyre, majd elvándoroltak. Ez a be¬
vándorlás még a következő évtizedben is jelen van. Az 1800-as évek¬
ben a halandósági válságok megnövelik az újraházasodások számát,
ez csökkenti a születés/házasság arányszámot. 1830 után gondol¬
hatunk a termékenység változására, azaz csökkenésére. Ez azonban
igen durva mutató, tehát éppen csak jelzésként értelmezhető. "?
A házas termékenység mérésére a családrekonstrukciós módszer
segítségével finomabb és pontosabb mutatókat is előállíthatunk.
A francia történeti demográfiában kialakított módszer egyik cél¬
ja éppen a női termékenység szintjének és jellemzőinek mérése az
anyakönyvek adatai alapján."
Keszthelyen a házasságok feljegyzése az 1740-es évek végével vált
teljesse, ezert a rekonstrukciönäl az 1750-1849 között összehäzaso¬
dott párokat vizsgáljuk. A munka jelenlegi fázisában 1850-ig írtuk
ki és dolgoztuk fel a népmozgalmi adatokat, azaz gyakorlatilag az
5§ 1850 utän a mutatót csak a közölt községi népmozgalmi adatok segítségével ha¬
tároztuk meg.
59 A módszer kialakulására lásd Dupáguier, Jacgues 1984. Kézikönyvként hasz¬
náltuk: Henry, Louis — Blum, Alain 1988.