Page 146 [146]
144 A népesség a történeti demográfia szemszögéből
kapcsolattal ebbe a földrajzi körbe tartozik még Balatonederics (6)
és Nemesvita (7).
Földrajzilag távolabbi, egy tágabb régióban fekvő mezővárosokkal
is jellemző a házassági kapcsolat: Sümeg (21), Tapolca (15), Zalaapáti
(13), Kéthely (16) — még nagyobb távolságra és kisebb intenzitással
Zalaegerszeg (9), Zalaszentgrót (6) és Marcali (7). A nagyobb vá¬
rosok vonzereje és kapcsolathálója még nagyobb távolságot is át¬
hidal (valószínűleg a kereskedelmi kapcsolatok erejét is jelölve). El¬
sősorban Nagykanizsa (20) emelendő ki. Mellette sokkal kisebb je¬
lentőségű a kötődés Veszprémhez (6).
Az egyetlenegyszer vagy csak 2-4 alkalommal felbukkanó falvak
zöme a Keszthely és Nagykanizsa között húzódó két völgyben fek¬
szik. Ez jelzi, hogy Keszthely elsősorban dél felé kapcsolódik a fal¬
vakhoz. A Balaton északi részén a Keszthelyi-hegység képez kelet
felé választóvonalat, délen pedig feltehetőleg Sümeg, Tapolca von¬
zása zárja el a falvakat.
A keszthelyi anyakönyvben gyakrabban előforduló települések kö¬
zül néhánynak az anyakönyveit 15 megnéztük, és így további exogám
házasságok kerültek látókörünkbe. 5
A születési (származási) helyet tekintve jóval erősebb exogámiát
mérhetünk. A családrekonstrukció segítségével meghatároztuk a
biztosan Keszthelyen született vőlegények arányát, s a nem Keszt¬
helyen született férfiak számát is kiszámoltuk. A bevándorolt férfiak
esetében szinte majdnem mindig felnőttkori migráció igazolható,
csak néhány esetben lakott és adózott az apa is a településen. El¬
sősorban az iparosokra jellemző, hogy legényként a városban dol¬
goznak, onnan nősülnek, és ott telepednek le. A 19. század második
harmadában az uradalmi cselédekre is igazolható, hogy nőtlen le¬
gényként jönnek Keszthelyre, s itt házasodnak. Végeredményben
becslésünk szerint a vőlegények fele nem helyben született.
A menyasszonyok esetében is gyakran biztos a nem helybeli szü¬
letés. Esetükben azonban gyakoribb a szülőkkel együtt való mig¬
ráció, azaz apjuk is már keszthelyi adózó, vagy testvéreik már itt
születtek. Egy idősebb női csoport esetében feltételezhetünk füg¬
getlen migrációt.
Az idegenben lakó vagy idegenben született férj meghatározott
társadalmi csoportokra jellemző, s a térbeli exogámia igen gyakran
5° Ennek az aprólékos kutatási munkának folytatása még előttem álló feladat.
Az átnézett anyakönyvek adatai: Sármellék 6, Tapolca 6, Sümeg 25, Zsid 31,
Alsópáhok 26, Karmacs 23, Rezi 14, Nagykanizsa 15, Marcali 7.