a születés pontos dátuma alapján is kiszámítottuk. Amennyiben a
házasulók életkorát nem jegyezték fel, a halál bejegyzésekor meg¬
adott vagy egy-egy lélekösszeírásban található életkorokkal tudtuk
megbecsülni a házasságkötési életkort. Mivel a nőknek is több mint
felénél nem ismerjük a születés idejét, a férfiaknál pedig ez az arány
még magasabb, meg kell vizsgálnunk, hogy mennyire megbízható a
plébános által beírt vagy a becsült életkor.
Nem tudjuk, hogy a 18. században az emberek mennyire ismerték,
illetve hogyan tartották számon életkorukat. Tóth István György
úttörő kutatása egy-két jellemzőre rámutatott, de e tudásunk még
igen bizonytalan." A 18. század közepén az emberek életét néhány
életkorhoz is kötött rítus szabta meg. A katolikus egyház szabályozta
a gyónóképesség korát, a bérmálás idejét, rögzítette a házasodási
kor alsó határát." Az iskolai tanulmányok is korhoz kötöttek vol¬
tak (a keszthelyi gimnázium diákjainak életkor szerinti vizsgálata?
azt mutatja, hogy ez nem volt túl szigorú). A hagyományok élet¬
kori szakaszokhoz kötötték néhány munka elvégzését (kaszálás,
aratás). A katonaságnál is számított az életkor. Az emberek néhány
alkalommal kénytelenek voltak megadni az életkorukat, vagy azt
mások határozzák meg helyettük. Ilyen alkalom volt a bírósági ta¬
núkihallgatás, amelynek adatait Tóth István György elemezte. A lé¬
lekösszeírások esetében is meg kellett határozni az életkort. Keszt¬
helyen az anyakönyvek 1746-tól adják meg a halottak életkorát, a
házasulókét pedig 1773-tól.
A plébánosok esetében fokozatos tanulási folyamatot feltételez¬
hetünk: egyre gyakrabban kellett feljegyezniük híveik életkorát
egy-egy aktus, összeírás alkalmával. Keszthelyen 1745-ben először
csak a gyerekek korát tűntették fel az anyakönyvi lélekösszeírásban:
az eredmény teljes zűrzavar. 1748-ban egy átmásolt korábbi össze¬
írásba kerültek be hasonlóan bizonytalan és kétséges életkoradatok
(nem tudjuk, ki adta meg azokat). Az 1757. évi lélekösszeírás is si¬
ralmas e téren: az összeíró még a belső korösszefüggéseknek egy
részét sem vette figyelembe (férj és feleség, gyerek és szülő közötti
korkülönbség). 1771-re azonban már , beletanult", s az életkorok