Page 116 [116]
II4 A népesség a történeti demográfia szemszögéből
dó vallású lakosság számának növekedése. Az 1785-ben 132 fősre
tehető csoport létszáma 1850-ben 678-ra emelkedett, a mezőváros
jogi népességének majd 1899-a volt izraelita. A zsidó népesség szá¬
mát a zsidóösszeírások és az adóösszeírások segítségével tudjuk
megbecsülni. Ezt a zsidó közösség bemutatásánál részletesen is¬
mertettük. Ennek alapján — ahogyan ezt már jeleztük — az 1830-as
évektől jelentős a növekedés.
A nem katolikus keresztények száma nem jelentős, s bár a horvát¬
országi és más külföldi területekről szüntelen a bevándorlás, etnikai
csoportok nem alakulnak ki. A horvátok felszívódása folyamatos.
Az 1770-es években például a Turopoli Vugovics család saját hor¬
vát nyelvű iratait sem elolvasni, sem megérteni (magyarra fordítani)
nem tudja, nehézséget okoz horvátul értő embert találni." A németül
beszélők száma az 1750-es években jelentősen megnő, ekkor a Fes¬
teticsek német nyelvű papot is kérnek a veszprémi püspöktől. A né¬
met kézművesek beköltözése és főleg az a tény, hogy a földesúr erő¬
sen támogatja őket, az 1760-as évek végén feszültségeket eredményez,
egyik oka lesz a keszthelyi lakosság lázongásának.?" A személyi iratok
(végrendeletek, becsűk, osztálylevelek), valamint a kiállított szám¬
lák és a névaláírási formák azt mutatják, hogy egyes családokban,
illetve annál kicsit szélesebb körben él a német nyelv használata.
A zsidó lakosság ugyancsak használja a német nyelvet is.”
Ugyanakkor a névmagyarosítás, a keresztnévadás tendenciái erős
asszimilációs folyamatot igazolnak. 1851-ben nagyon kevesen,
25 A Vugovics család megkísérli nemességének igazolását, annak kapcsán kerülnek
elő a régi papírok: Zmlt IV.1.e Nemességvizsgálatok, 1714-1773.
26 1755-ben Festetics Kristóf szerint 220 német nyelvű lakos él Keszthelyen, ezért
kér német nyelvű papot, lásd Kovacsics József (szerk.) 1991:73. A levél ere¬
detijének lelőhelye: Veszprémi Püspöki Levéltár, Acta Parocbialia, Fasc. III.
Mikrofilmmásolata a Magyar Országos Levéltár filmtárában található. Az
1766-1769 közötti eseményekről részletesen beszámol Bontz József 1896; Szán¬
tó Imre 1954 és Szántó Imre 1984, illetve valamennyi helytörténeti munka.
A közokiratok nyelve magyar (igy a 19. szdzadb6l a végrendeleteké is), az osz¬
talyleveleké, a szakértéi becstiké (haz vagy szerszämkészleté, bolti eszküzüké)
már gyakrabban német. A számlák és főleg az aláírások tartják meg legtovább
a németes írásmódot. A zsidó vallásúak nyelvhasználatára ad némi támpontot a
Festetics család levéltárának külön fondja: MOL P274 A zsidóságra vonatkozó
iratok.
A 18. század közepétől megfigyelhető a spontánnak nevezhető magyarosítás:
Virth János (e néven köt házasságot) gyerekeit már mind Gazda néven ke¬
resztelik meg. Adler Jakab fazekast Sass Jakabként is emlegetik. Ez a tendencia
válhat később hivatalossá. Frohner városbíró az 1840-es években Örömyre ma¬
27
28