Page 114 [114]
112 A népesség a történeti demográfia szemszögéből
ev népesség-| forrds tipusa, megjegyzések
szam
1835 9061 | püspöksegi nevtär
1836 7884 | Fényes Elek, 1836-1840 (vö. 1829. püspöksegi nevtär)
1837 9279 | püspöksegi nevtär
1838 9817 | püspöksegi nevtär
1840 6783 | püspöksegi nevtär
1841 6826 |püspöksegi nevtär
1842 6837 | püspöksegi nevtär
1843 6840 |püspöksegi nevtär
1847 6790 |püspöksegi nevtär
1840¬
1849
1851 7112 | püspöksegi nevtär
7620 ]Fáy András, 1854
1851 6790 ]népszámlálás, jogi népesség
1851 7352 népszámlálás, jelenlevő népesség
1851 7024 Fényes Elek, 1851 — nem nemesek összeírása alapján
becsült
A népességszám bizonytalan adatai ellenére a népmozgalmi és
adózási idősorok segítségével felvázolható a 150 éves fejlődés fő
vonulata. A török hódoltság végén, Kanizsa fenyegető közelsége el¬
lenére a keszthelyi végvár némi menedéket nyújtott a lakosságnak, ez
magyarázhatja, hogy az a korabeli települések közül kiemelkedően
magas népességet mutat. Az 16. század végi, Eszes László becslése
szerint 2300 körüli népességszám a 17. század végéig a mi számí¬
tásunk szerint megkétszereződik, 4000-re emelkedik. A Rákóczi
vezette szabadságharc küzdelmei súlyosan érintik a települést, an¬
nak népessége stagnál, vagy valamennyit fogyhatott is. A nagy csa¬
pást azonban az 1710-es pestis jelenti, a város lakosságszáma visz¬
szaesik. Oppel Jenő ennek ellenére legalább 3000 lakost becsül
1715-re egy angol utazó házszámadata alapján.?! A végvári jogállás
megszűnte, a földesurak hatalmi visszavételi kísérletei, a gazdasági
viszonyok együttesen eredményezik a település lakosságszámának
változatlanságát. Növekedést a konjunktúra visszatérte, az új föl¬
desúr, Festetics Kristóf telepítési politikája hoz. A gyors bevándorlás,
a földesúri politika vezet el a város és a Festeticsek konfliktusához,
20 Eszes László 1984.
21 Oppel Jené 1923.