Page 104 [104]
102 A népesség a történeti demográfia szemszögéből
szilárdult a házasságok regisztrálása. 1745 és 1771 között négy
alkalommal készült részletes status animarum! a veszprémi püs¬
pökség vizitációi alkalmával. Számos kimutatás maradt fenn az ál¬
lam által végrehajtott népszámlálási kísérletek eredményeiről is.
Mindezek alapján kísérletet tehetünk a város lélekszámának és a
népességszám változásának megállapítására, vizsgálhatjuk a de¬
mográfiai folyamatokat (termékenység, halandóság, nuptialitás) a
történeti demográfia módszereivel (a nominális és nem nominális
feldolgozás" lehetőségeit is kiaknäzva).?
A népesedés vizsgált jelenségei a vizsgált száz évben nem mutatnak
alapvető változást. A halandóságban inkább ingadozásokról, mint
tényleges elmozdulásról beszélhetünk, s a házasságkötéseknél, a ter¬
mékenységnél is azt kell hangsúlyoznunk, hogy a nem tendenciaszerű
időbeli változások erősebbek, mint a tartós trendek. Ezért írhatjuk le
a népesedés jellemzőit az Emmanuel Le Roy Ladurie-től kölcsönzött
, mozdulatlan történelem" kifejezéssel.?
A NÉPESSÉGSZÁM ADATAI ÉS A VÁROS LÉLEKSZÁMÁNAK
VÁLTOZÁSA
A népesség számának és mennyiségi jellemzőinek megismerése mint
törekvés a 17. századi angol politikai aritmetikusoknál jelenik meg,"
s a 18. századra különböző csatornákon a fejlettebb nyugati, illetve a
felzárkózó közép-európai országokba is átterjed, s ott az uralkodói
Status animarum - lélekösszeírás.
A nem nominális feldolgozás alkalmával az adatok elvesztik egyediségüket,
ezeket összeadják, és így számítanak belőlük mutatókat, például középértékeket.
A nominális feldolgozás (például a családrekonstrukció vagy másként rekonstitúció)
alkalmával a név nemhogy elhanyagolható, de egyenesen központi tényező: külön¬
féle adatok összekapcsolását teszi lehetővé. A nominális feldolgozás is demográfiai
mutatószámokat ad végül, de jóval hosszabb ideig tartó munka eredményeképpen
és sokkal nagyobb biztonsággal.
? A disszertáció történeti demográfiai részéből két téma részletesebb kifejtése már
megjelent: a népességszám elemzése (Benda Gyula 1998) és a halandóság vizs¬
gálata (Benda Gyula 2000). Az egész demográfiai elemzés rövid összefoglalása
is napvilágot látott már szerkesztett előadásként (Benda Gyula 2001b).
> Le Roy Ladurie, Emmanuel 1978.
"" A statisztika, a demográfia és a matematikai közgazdaságtan előfutárának
számító 17. századi angol politikai aritmetika képviselői közül William Petty,
John Graunt, Gregory King és Edmund Halley nevét említhetnénk.