Oldal 91 [91]
A zsidó közösség és a lakosság 89
5.4. TÁBLA
A FÉRFI CSALÁDFŐK FOGLALKOZÁSA 1848-BAN A ZSIDÓÖSSZEÍRÁS SZERINT
foglalkozás családfők foglalkozás családfők
száma száma
fuvaros 5 pálinkafőző 1
földműves 1 rabbi (és alrabbi) 3
haszonbérlő 1 szabó 18
iparos 1 pék (sütőmester) 1
kalmár 9 szappanos 2
kereskedő 43 tanító 2
kocsis 1 templomatya 1
muzsikus+zenész 5 templomi énekes 1
mészáros 3 tőkéjéből él 1
németvarga 2 üveges 2
orvos 1 vendéglős 1
ötvös 1 összesen 108
Foglalkozási megnevezésként megtartottuk az összeírók által hasz¬
nált mesterségneveket (az iparos megjelölést az adójegyzék alapján
adtuk, ebben az esetben az összeírásban nem volt megadva sem¬
mi a kereset módja rovatban). A fuvarosoknál egy esetben a fóros
megjelölést találjuk. Az összeírók kalmárként nevezték meg a boltot
tartókat (a boltoslegények és -inasok az ő háztartásaikban élnek),
a kereskedő ezek szerint gyűjtő- és távolsági kereskedelmet folytat.
Nem tudjuk a zenész és a muzsikus közti különbség jelentését, de
a kettőt összevontuk.
A foglalkozási szerkezetben a kalmár és a kereskedő dominál, a
férfiak fele él a kereskedés valamilyen formájából. A mesterségek kö¬
zül a szabó a meghatározó, a többi előfordulása szórványos. Számos
férfit foglalkoztat a közösség: rabbiként, tanítóként, templomatya¬
ként és templomi énekesként, talán a muzsikusokat is részben ide
sorolhatjuk. A fuvarosok képeznek még nagyobb csoportot.
Az apai háztartásban összeírt fiúk esetében van, hogy önálló fog¬
lalkozást találunk, máskor a fiú inasként vagy legényként van meg¬
nevezve, végül pedig tanulók és szolgálók is szerepelnek. A fiúk kö¬
zül 10 távol van: 2 kereskedő, 1 orvos, 3 tanító, 2 szabó, 2 szolgál,