Oldal 90 [90]
88 A társadalmat megbatározó tényezők
fel adózóként. Máskor a Keszthelyen kötött házasság utal korábbi
jelenlétre. Szinger Henrik például 1844-től adózik, de 1837-ben há¬
zasodott meg (tehät az 1838. évi dikában már benne lehetett vol¬
na), Schlesinger Salamon pedig 1831-ben házasodott, de szintén
csak 1844-től adózik.
A népmozgalmi adatok, sajnos, nem adnak sok segítséget. A szü¬
letések száma az izraelita vallásúaknál 1828—1829-ben 12 és 16, ám
1830-ban csak 9 keszthelyi újszülöttet mutatnak ki. Az 1830-as évek
átlaga 15, ugyanennyit mutatnak a következő évtized igencsak hi¬
ányos számai is. Itt tehát növekedési tendenciát nem rajzolhatunk
fel. Viszont az 1848. évi összeírásban a háromévesek száma 26, a
négyéveseké 23, az ötéveseké 21, a hatéveseké 20. A következő év¬
járatok száma csökken, a tizenéveseknél 10-14 gyerek esik egy-egy
életkorra (lásd FÜGGELÉK, VI. TÁBLA). Mivel a gyerekhalandóság
hatéves kor felett inkább csökken, mint nő, azt kell feltételezünk,
hogy az 1840-es években több gyerek született Keszthelyen, mint
az 1830-as években. Ha a csecsemőhalálozással is számolunk, ak¬
kor 25—30-ra tehetjük a születések számát. Ez a lakosságszámot te¬
kintve magasnak ítélhető, de talán a bevándoroltak fiatal volta ma¬
gyarázhatja.
Végeredményben a különböző források alapján azt fogalmazhatjuk
meg, hogy az adóösszeírások erős bevándorlásra utaló adatai jelentős
részben megerősíthetők, de a beköltözési folyamat inkább az 1830-as
évek közepétől kezdődő hosszabb időszakra nyúlik el.
A legteljesebb foglalkozási áttekintést az 1848. évi összeírás alap¬
ján adhatjuk. Az összeírók nemcsak a család (háztartásfők) esetében
adtak meg foglalkozást (a rubrika pontos megnevezése: a kereset
módja), hanem gyerekeknél, inasoknál, legényeknél is. Az elemzésnél
különválasztjuk a férfi családfőket (ide soroljuk most azt a két férfit
is, akinek családi helyzetét nem tudjuk meghatározni). A 110 férfi
családfő foglalkozási összetétele a következő: