Page 89 [89]
A zsidó közösség és a lakosság 87
megtörik az országos konjunktúrát, de Keszthelyen még növekszik
a mezőváros adózóinak és ezen belül az iparosoknak a száma).
A bevándorlást vizsgálhatjuk az 1848. évi összeírás adatai alapján
is. Itt a születési helyet szintén feltűntették, tehát korcsoportonként
megnézhetjük a helyben születettek és a bevándoroltak arányát.
5.3. TÁBLA
A HELYBEN SZÜLETETTEK ÉS A BEVÁNDOROLTAK ARÁNYA A KESZTHELYI ZSIDÓ
NÉPESSÉGBEN (1848)
korcsoport helyi születésű ] bevándorolt [ együtt ! bevándorolt
%-ban
0-9 192 8 200 4
10-19 123 26 149 17,4
20-29 90 44 134 23,8
30-39 35 34 69 49,3
40-49 20 37 57 64,9
50-59 18 19 37 51,4
60 és idősebb 16 15 31 48,4
A korcsoportos elemzésnél a 30 év felettieknél ugrik meg a bevan¬
dorlási arány, még magasabb 40 és 50 év között, majd pedig csök¬
ken. Azt azonban nem tudjuk, hogy mikor vándoroltak be. Sajnos
az összeírás e rovatát az első 100 személy után csak ritkán töltötték
ki. A kitöltés szerint 1839 után 13 fő érkezett, ebből 3 háztartásfő,
6 viszont feleségként (a férje helybeli volt), 1 legény, 1 nevelőnő, 2
gyerek a szüleivel. 1830 és 1839 között költözött a városba 16 sze¬
mély (10 férj, 5 feleség, 1 testvér).
Ha az adóösszeírást hívjuk segítségül a bevándorlás lehetséges
idejének meghatározásához, akkor megállapíthatjuk az első adó¬
jegyzéki feltűnés idejét. Ez természetesen csak azt jelzi, hogy az
adózó akkor már a városban élt, de az összeírások jelentős hiányai
miatt nem jelöl pontosabb évet. 1838 után 1844-ben 9 bevándorolt
jelenik meg az adózók között, 1845-ben 4, 1848-ban 3. Ezzel szem¬
ben az 1830-as években 8 háztartásfő kezdett adót fizetni. Az adó¬
zás kezdete azonban nem mindig esik egybe a beköltözessel. Schütz
Mihály orvos 1832-töl él Keszthelyen, de először 1848-ban bukkan
Itt tehát az első fejezetben megismert kontinentális és országos konjunkturális
mozgásokkal ellentétes adatra bukkant a szerző.