Page 85 [85]
A zsidó közösség és a lakosság 83
gyei zsidó lakosságról. Keszthelyen 16 házas férfi és 2 özvegyasszony
háztartásában 91 izraelita vallású személyt vettek számba (emellett
2 keresztény szolga élt ezekben a háztartásokban). Hét háztartás és a
2 özvegyasszony önállóan lakik (a Festeticsektől bérelt funduson), a
többiek viszont más házában élő albérlők. A jövedelemforrásokat is
számba vették: egy pálinkafőző mellett szinte valamennyi különféle
kereskedésből él, emellett többen muzsikával is pénzt keresnek.
1773-ban 20 házaspárt írtak össze, gyerekeikkel, zsidó szol¬
gálóikkal összesen 97 személyt.?
1782-ben 16 háztartásban 25 fiú és 25 leánygyermek élt; 3 férfit
bátyként, 5 nőt pedig nővérként írtak össze, és 3 zsellérházaspárt,
2 szolgát és 3 koldust, kóborlót is feltűntettek. Összesen tehát 101
zsidó lakost mutattak ki. Már rabbi és templomatya is működik,
a kereskedés mellett 2 szűcs és 1 szabó, valamint 1 muzsikus sze¬
repel foglalkozásként.
A keszthelyi népesség elemzésénél bemutatott források közül né¬
melyik a zsidó vallású lakosok számát is megadja. Az egyházi ösz¬
szeírások csak általában említik az izraelita vallásúak jelenlétét, ki¬
vétel az 1757. évi lélekösszeírás, amelyik 46 főre teszi a keszthelyi
zsidó férfiak számát. Ez illeszkedik a korábban ismertetett ösz¬
szeírásokhoz.
A következő adatunk csak az 1783. évi conscriptio animarum
összesítéséből ismert: 40 férfit és 44 nőt ad meg. Ez egyértelműen a
más források által megadott valóságos (magasabb) lélekszám alatt
marad.
A József-kori népszámlálás 134 zsidó lakost írt össze (66 férfi,
68 nő).
A különféle zsidóösszeírások és a népességi adatok alapján tehát
azt lehet megfogalmazni, hogy az 1740-es évektől már letelepült zsi¬
dó népesség — mintegy 5-8 háztartásban félszáz személy - élt a me¬
zővárosban (egy évtizeddel korábban még csak férfiak laktak itt,
akiknek családjuk Rohoncon élt). 1766 után megszerveződik a zsidó
hitközség, rabbi és sachter működik Keszthelyen. Az 1780-as évek¬
re 100 fölé emelkedik az izraeliták száma a településen.
A 19. században elsősorban az erősen megkérdőjelezhető népes¬
ségi adatok állnak rendelkezésünkre. 1805-ben a nem nemesek ösz¬
szeírása 102 férfit mutat ki, az 1785. évi 66-hoz képest tehát gyors a
növekedés. 1819-től a katolikus schematizmusok adnak megközelítő
" Közli Sági Károly — Cséby Lajos — Goldschmied Istvan 1999:9-10.