Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000123/0000

Zsellérből polgár: társadalmi változás egy dunántúli kisvárosban. Keszthely társadalma, 1740-1849

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Author
Benda Gyula
Title (EN)
Cottars into Citizens. The society of Keszthely, 1740–1849
Field of science
Kora újkori történelem / Early modern history (12976)
Series
Mikrotörténelem
Type of publication
monográfia
022_000123/0067
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 68 [68]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000123/0067

OCR

66 A társadalmat megbatározó tényezők Gyakorlati kérdés pedig az, hogyan küzdhető le a nemesi forrásanyag gyökeresen eltérő jellege. A rendi társadalomban, a hazai jogrendszerben nem tagadhatjuk a privilegizált nemesség sajátos elkülönülését. A nagy létszámú hazai nemesség tagoltságának leírásakor is megfigyelhető a társadalom egészének elemzésekor leírt zűrzavar, a világos szempontok és fogalmak hiánya, a szemléleti síkok egymásba csúszása. Minden elemzés kiindulópontja az egységes nemesség jogi tétele, amit minden szerző fikciónak tekint. A nehézség abban rejlik, hogy ez a , rendi jogállás" képezte tömb hogyan bomlik részekre. Egyrészt világos, hogy a tényleges joggyakorlat is koronként tagolta a nemességet. A tagoltság sokféle lehetett, s eltérő szinteken jelenhetett meg. Vizsgálatunk szempontjából az a szint érdekes, ahol a keszthelyi nemesség mindennapi tapasztalata helyezkedett el. Ennek egyik eleme, hogy a dominus-, perillustris dominus-réteg elkülönülése bevett gyakorlat volt (ezt mutatja az anyakönyv, de szimbolikusan ezt tükrözi a nemesi összeírások rendje is). Másik elemként viszont a kisnemesség megtapasztalt helyzete említendő. A végvárban nem különült el a katonaság, a hajdúk közös identitása a későbbi tanúvallomások szerint erősebb volt a nemesi különállásnál. A 18. század elején él a taxás nemesség fogalma, ami valószínűleg a mindennapi életben is megélt különbségeket jelentett. A nemességigazolások, az 1740-es évek nemesi felkelése erősíthette a nemesi szolidaritást, de a taksafizetés megint majd egy fél évszázadra tagolta a helyi nemességet. A napóleoni háborúk, majd 1819-től a nemesek fejenkénti szavazásának elve megint inkább a szolidáris közösséget domborította ki. Megbontotta viszont a helyi nemességet a jobbágytelken élők megadóztatása. Összefoglalóan írva a 19. század elejéről Vörös Károly egyrészt e nemesi jogok egyenlőségét hangsúlyozza - , a hatalmas főúrtól a szegény bocskoros nemesig" -, másrészt rámutat arra, hogy , a nemesség mind az előjogok, mind a vagyoni viszonyok szempontjából egyre jobban differenciälödott”. Megfogalmazäsa szerint: „A nemesi jogok összessége a nemesség perifériájára szorult rétegek szämára korunkban lassanként már kezdett megcsorbulni.”?! A keszthelyi kisebb nemesek számára a jogok gyakran csorbultak korábban is, de a leválás és szolidaritás hullámaiban helyi szinten nem alakult ki végleges elkülönülés. 21 Vörös Károly 1983:486—487.

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1596 px
Image height
2517 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1.01 MB
Permalink to jpg
022_000123/0067.jpg
Permalink to ocr
022_000123/0067.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu