Page 60 [60]
58 A társadalmat megbatározó tényezők
számban itt található a hatodik legnagyobb nemesi lakosság, de a
kis mezővárosok jellemző átlagát meghaladja a kiváltságolt rend¬
hez tartozók aránya."
A nemesi népesség számának változását nehéz nyomon követni,
számos módszertani nehézséggel találjuk szemben magunkat. Egy¬
részt mindig csak a férfiak különböző csoportjai jelennek meg, más¬
részt nagyszámú, de eltérő szemléletű összeírás alapján közelíthető
meg a létszám változása. Legkorábbiak a 18. század elejétől a köz¬
ponti kormányzat által elrendelt nemességvizsgálatok eredménye¬
képpen készült , összeírások", catastrumok, amelyek tájékoztatnak
a megyében, illetve annak településein élő nemesekről. 1717-től
több alkalommal rendelte el az uralkodó, illetve a Helytartótanács
a kétségtelen nemesek katalógusának elkészítését. Ennek során a
férfi családfőket vették számba, időnként az özvegyasszonyokat
is feltüntették. A nemességvizsgálatok folyamata, a nemesség szá¬
montartására kiépített nyilvántartások maguk konstruálták a ne¬
messég fogalmát és rendi rétegzettségét.
A nemességvizsgálatok során készült , összeírások? közül ki¬
indulópontként az 1746. évit használjuk. Ez 33 családfő nevét tar¬
talmazza. 1754-ben már 46, a rákövetkező évben 50 név szerepel a
listán. 1760-ban immár 60 névhez még 17 újonnan befogadott ne¬
mes járul. A gyarapodás egy részét olyan családok adják, akik már
jó ideje helyben lakván sikerrel igazolták nemességüket. Ezek ál¬
talában népes nemzetségek. A kisebb rész a bevándorolt (Lappai,
Böröczk, Simon, Varga). 1769-ben 68 név található a listán. Az itt
megfigyelhető gyarapodás tehát csak kis részben köthető valamiféle
beáramláshoz, az elvándorlás és a bevándorlás összevetésében inkább
az elvándorlás az erősebb. Leginkább a helyi nemesség elkülönülési
folyamata növeli a létszámot."
1769 után a nemességvizsgálatokat a nemesség per útján való 1ga¬
7 A bevándorlást Hudi József szerint , a magyar társadalomtörténet-írás országos
jelenségként írja le” a 18-19. szäzadra (Hudi Jözsef 1995:97). Elemzésében
erős bevändorläsröl ir a 18. szäzadban Pápán, a 19. századra véleménye szerint
a bevándorlás szórványossá vált. 1785-ben tévesen számolja a pápai nemesség
aränyät 7,79%-ra (az egész népességre vetíti rá a nemes férfiak számát). 1847¬
ben adatai szerint a pápai nemesek aránya a népességben 9,72 96 (Hudi József
1995:97-98). Veszprém megyei mezővárosokra 1847-re tud nemesi arányt szá¬
molni, arányai jelentős változásokat mutatnak 1785-höz képest (uo.).
A nemességigazolásokkal Zala megyében Görög László szakdolgozata fog¬
lalkozott (Görög László 1996). Munkáját azóta is folytatja, számos adatot kap¬
tam tőle a keszthelyi nemesi családokra, ezekért itt mondok köszönetet.