Page 50 [50]
48 A társadalmat megbatározó tényezők
bágy és paraszt, amely két kifejezés a földesúri joghatóság alatt álló
személyeket fogta össze, időnként átfogóan jelentette a nem nemesi,
nem polgári elemek összességét is.
Szabó István mintegy fél évszázad terminológiáját és társadalmi
állapotait veti össze, s a változást és használatot illetően fontos
megállapítást tesz: , Az élet bizonyos rugalmasságot kívánt a ter¬
minológiától és a fogalmi rendszertől egyaránt, változott maga a tár¬
sadalom szerkezete is, a kategóriák nem is voltak változtathatatlanul
lezártak és merevek, s a gyakorlati élet ezernyi változatban vetette
fel a kategorizálást nehezen viselő eseteket. Mégsem volna helyes
feltételeznünk, hogy a jobbágyterminológia a maga korában kü¬
lönösebb zavarokhoz vezetett volna: a terminológia mindig egy-egy
beszéd vagy írás egészében értelmezendő. Ilyen módon viszont ma is
meglehetősen biztonsággal lehet eligazodni e terminológiában és fo¬
galmi rendszerében. Annál inkább eligazodtak annak idején." A hosz¬
szabban idézett állítás módszertanilag ma is helytálló, de a konkrét
társadalomtörténeti elemzések mintha elfelejtették volna. Ezek ter¬
minológiája és fogalmai a korabeli terminológiát és az osztályjellegű
fogalmakat keverik, esetleg a szociológiai rendiség fogalma alapján
létrehozott megnevezéseket is behozzák még melléjük.
A bizonytalanság vagy kétértelműség még a legjobb szerzőknél
is kitapintható. Vörös Károly a 18. század társadalmáról írva még
rámutat arra, hogy az úrbéres viszony az úrbérrendezést követően
sem terjedt ki a paraszti népesség egészére. Egy 1777-es népességi
kimutatásra támaszkodva a népesség mintegy egynegyedére (1 mil¬
lióra) teszi , az úrbéres kapcsolaton (és így többé-kevésbé az egész
feudális társadalmi struktúrán is) kívül álló, bizonytalan helyzetű,
státusú személyek" arányát.! A reformkorban ennek a tömegnek
egy részét a zsellérség fogalma magába olvasztja, de az 1828. évi or¬
szágos összeírásba bekerült népesség sem fedi le az ország nem ne¬
mesi társadalmát. A 19. század társadalmáról írva azonban Vörös
Käroly is elfogadja a nemesseg-polgärsäg-parasztsäg härmassägät,
s elfelejtkezik a fenti , bizonytalan státusú? személyekről." A falvak,
mezővárosok - néha még a királyi városok — társadalmával fog¬
lalkozó irodalomra általában jellemző, hogy a források által hasz¬
nált csoportokat egy az egyben modern társadalomtörténeti vagy
szociológiai fogalomként értelmezi.
: Vörös Károly 1989:694-695.
5 Vo6rés Karoly 1983. Megjegyzendő, hogy ez a fejezet erősen magán viseli a kö¬
tet szerkesztőjének szellemét és terminológiáját.