Seite 49 [49]
Mezővárosiak vagyunk 47
lyennel a keszthelyi társadalom változását megközelítjük. E források
egy részét történészeink felhasználták ugyan az úrbéres jogállás vizs¬
gálata során, de nem elemezték a mögötte meghúzódó, egymással
vitázó társadalmi képeket — megelégedtek az osztályharcnak, a föl¬
desúr és a város érdekharcának bemutatásával.
Amennyiben a magyarországi társadalmat a rendi szemlélet szem¬
szögéből vizsgáljuk, elsőként a rend fogalmát kell meghatároznunk.
Fogadjuk el Kövér György tömör fogalmazását: , a német jogtörté¬
netírásban kialakult rend meghatározás szerint az azonos rendbe
tartozóknál első helyen az azonos jogállás szerepel. A jogálláshoz
tartozó kiváltságot az utódok is örökölhetik. Emellett az is fontos té¬
nyező, hogy az örökletesen kiváltságolt, azonos jogállású személyek
közös érdekeiket politikai síkon is képviselik."!
Ebben az értelemben Magyarországon főúri (mágnás), nemesi,
papi és polgári rend létezik. Paraszti rend ebben az értelemben Ma¬
gyarországon nincs. Mi hát akkor a parasztság? Erre számos mo¬
dern definícióval rendelkezünk, de a magyar terminológia feltárá¬
sával és meghatározásával szinte egyedül Szabó István foglalkozott.
1965-ben az Ethnograpbiában jelent meg , Terminológia, fogalom,
társadalomszerkezet? című tanulmánya, amelyben a magyar tár¬
sadalom rendi elemeként, illetve rendi osztályként határozta meg a
13-14. században kialakult jobbágyságot: , A jobbágyság mint ren¬
di osztály helyét döntőleg elsősorban az határozta meg, hogy a job¬
bágyok felett földesúri joghatóság (jurisdictio) érvényesült, s ennek
következményeként személyi és dologi jogaik, helyenként és időn¬
ként különféle mértékben ugyan, de mindig csonkák voltak ..."?
A jobbágy kifejezés egyszerre vonatkozott a földesúri alávetettség¬
ben élő népességre és annak egy csoportjára. Az egész népességre a
18. századtól inkább alkalmazták a plebs-plebejus kifejezést, a 19.
század elején pedig a misera plebs contribuens (szegény adózó nép)
megjelölés terjedt el. A jobbágy mellett élt a rusticusság fogalma
is, amely parasztot jelentett, de egyre inkább túlnőtt azon, és Sza¬
bó István szerint gyakorlatilag az ignobilitasszal vált egyértelművé.
A királyi városok polgári rendje is ignobilis volt, szerzőnk álláspontja
szerint , gyakorlatilag mégis a parasztság fogalmával tűnik fel azo¬
nosnak, a királyi városok polgári rendje szerint".? Eszerint a job¬
1 Kövér György 1998:71, és a történeti-jogi rendiség fogalmaként megismétli
92.
2: Szabó István 1976:31.
3 Szabó István 1976:40.