Seite 48 [48]
46
3. FEJEZET
» MEZOVAROSIAK VAGYUNK" — STÁTUS
ÉS IDENTITÁS
A magyar történetírásban gyakorta jelenik meg az a fogalmazás,
hogy a jobbágyok (parasztok) státusát egyedül a földesurukhoz fű¬
ződő kapcsolat határozza meg, önálló státusuk nincs. A történeti
összefoglalók ennek megfelelően a legtöbbször a nemesség-—pol¬
gärsäg-parasztsäg härmassägäval kiserlik meg leírni a 18. század
és a 19. század első fele társadalmának egészét. Az inkább rendi
ideológiát, mint valóságos társadalomképet jelentő hármasságban
pedig keverednek a korabeli fogalmak, megnevezések és a modern
definíciók.
A következőkben azt szeretnénk megvizsgálni, hogy az úrbéres
helyzet mellett volt-e valamilyen külön társadalmi státusa a keszt¬
helyieknek. Megvizsgáljuk a források kínálta társadalomképeket,
s igyekszünk kiemelni azokat az elemeket, amelyek valamilyen mó¬
don a helybeliek identitásába is bekerülhettek, s ilyeténképpen a tár¬
sadalmi folyamatokban is szerepet játszhattak.
Ez a fejezet inkább bevezetés e problémákba, mivel a vizsgált kér¬
dések alig feltártak. A parasztságtörténet, Szabó István és Varga
János sokat tett azért, hogy az 1767 előtti paraszti állapotokat, a
terminológiát és annak tartalmát kikutassa. Ám az úrbérrendezést
követő időszakra mintegy elfogadják annak egységesítő, a helyi szí¬
neket eltűntető hatását. Új terminológiát szinte csak a majorsági
zsellérség, a kertészfalvak esetében jeleznek. Számos eredményt ho¬
zott Tóth Zoltán diskurzuselemzése, amely elsősorban Werbőczyre
és néhány jogi szövegre épül: a magyar rendi ideológia számos jel¬
lemzőjére tudott rámutatni szövegek elemzésével. De éppen a pa¬
rasztságra (a mezővárosok lakosaira) nézve szinte semmit sem tu¬
dunk ebből hasznosítani.
Elemzésünk vázlatos voltának másik oka, hogy e kérdés vizs¬
gálatához másfajta forrásanyag feldolgozása szükséges, mint ami¬