Page 46 [46]
44 A társadalmat megbatározó tényezők
dig nyolc tanácsosi hely marad. A bírójelöltek közül egy mindig a
nemességből kerül ki.
Az önkormányzat bíráskodási hatásköre a 18. század folyamán
sokat csorbult. 1724-ben egy tanúkihallgatás során a keszthelyi ta¬
núk mind úgy emlékeztek, hogy , mindenkoron Keszthel városnak
birái szabadok voltak akármely földesur fundusán aféle gonosztévő
személlyeket megfogatnyi és meg is büntetnyi".? A végvári időben
megszerzett bíráskodási jogkörét a város konfliktusok során el¬
vesztette. Az 1838. évi — csak 1846-ban életbe lépett — örökös szer¬
ződés az első fokú bíráskodás jogát a városnak adta.
Kétségtelen, hogy Keszthely korábbi kivételes helyzetét, azaz
prezidiális város voltát elvesztette. Az úrbérrendezés során beta¬
golódott a mezővárosok rendjébe. A kérdés az, hogy ez egyedül le¬
süllyedésként értelmezhető-e, ahogy a történetírásban uralkodó
narratíva teszi, vagy közelebbről megvizsgálva a tényleges helyzetet,
árnyaltabb értékelést fogadhatunk-e el.
A mezőváros közössége, illetve annak elöljárósága a privilégiumok
elvesztését valószínűleg süllyedésként, jogvesztésként élte meg - in¬
nen az ellenállás, az úrbéri per. De a földesúri jogok nem korlátozták
a polgári tulajdont: a házakat a keszthelyiek szabadon adták-vet¬
ték, szabadon költöztek. A szőlőhegyeken sem volt tulajdoni kor¬
látozás. A végrendelkezéshez szintén nem volt szükség az uradalom
jóváhagyására, a keszthelyiek csak örökös nélkül maradva hagytak
kisebb-nagyobb összeget a földesúrra, hogy jóindulatát megnyerjék.
(A magvaszakadt vagyon egy része a földesúrra szállott.) A város
gazdasági tevékenységét a földesúr nem korlátozta, sőt a kézműipart
iparosok telepítésével elő is mozdította.
A megélhetést, a gazdálkodást tekintve a szántóművelést is foly¬
tató helybeliek helyzete nehezült meg jelentősen: földjeiket visz¬
szaváltották, s bár cenzusért, kilenced fejében szántót, rétet, ká¬
posztásföldeket bérelhettek, ez mindenkor az uradalom kegyétől
függött. A legelő szűkössége is leginkább őket sújthatta.
Az iparosok esetében hasonló akadályokkal nem találkozunk,
esetükben a földesúr támogató politikája (betelepítés, zsidók párt¬
fogása) okozott érdek-összeütközést. A mezővárosi zsellér pozíció
azonban akár segíthette is a piacosodás tendenciáit, a felhalmozás
nem agrärformäit.
Végezetül az elvekben következetes földesúri politika a min¬
32 Zmit IV.1.bb 1724, Fasc. 14. No. 39.