Page 43 [43]
Zsellérek, jobbágyok AI
tizedben bírói tisztet viselt iparosok egyben a vagyonosok legfelső
rétegéhez is sorolhatók, nem annyira iparűzésük jövedelme mi¬
att, sokkal inkább kiterjedt szőlővagyonuk, illetve mezőgazdasági
tevékenységük okán. A helyzet a későbbiekben lassan módosul.
Vajda György takács 1788 és 1790 között volt bíró, s bár 7 ka¬
pás szőleje volt, sosem jutott be az adófizetők legfelső decilisébe.
A századfordulón (1793-tól) több szakaszban is városbíró Erdődi
József megválasztásakor még csak az adófizetési skála közepén he¬
lyezkedik el, de fokozatosan felemelkedik az első tizedbe. A 18.
század végének, a 19. század első harmadának bíráit már inkább
az jellemzi — ezt illusztrálnák a fenti példák is —, hogy a felső har¬
madban helyezkednek el. De ekkor még fontos jellemzőnek ítélhető
a haz, a mesterség mellett a szölövagyon. Az 1840-1845 között birö
Ferenczi János szűcsmester viszont már inkább az alsó harmadban
adózik, s nincs szőleje. Bírósága idején mestersége után sem fizet
adót. Felesége, Holczhammer Alojzia azonban tekintélyes helyi ipa¬
ros családból származik, apósa is volt bíró. Frohner (Örömi) József
kőművesmester 1847-1848-ban mindössze egy évig városbíró, de
mindkét feleségét a városon kívülről hozza, szőleje sincs. A tiszt¬
ség viselőinek anyagi helyzete tehát változik, s ez a presztízsükben
is tükröződhet.
A keresztszülői felkérés egy-egy házaspár, személy népszerűségét is
mutathatja. E tekintetben a bírókat tekintve igen nagy a különbség.
A már bemutatott Lakatos György mellett más példákat is találunk a
népszerűségre: Erdődi József csizmadia második feleségével 81 gye¬
rek keresztelésénél volt jelen, míg Vajda György és Vajda Antal csak
ritkán. Az előbb szőlőbirtok nélküliként jellemzett Ferenczi János
például egyetlenegyszer sem volt keresztapa. A keresztszülőséget,
amint azt külön is elemezni fogjuk, elsősorban más tényezők - s je¬
lentős részben egyéni adottságok -— határozták meg, nem feltétlenül
a bírói tisztséghez szükséges jellemzők.
Keszthely és földesura 1765. évi konfliktusa során fogalmazódik
meg, hogy a mezőváros szokása szerint a városi tanács tagjai elsőként
kisesküdtté választva lépnek a közéletbe. Évente négy kisesküdtet
választottak. A kisesküdti tisztséghez hasonló első, belépési funk¬
ció lehetett a kisbírói, hadnagyi tiszt is.§! Majd a következő lépcső
az esküdt (öregesküdti, 1840 után tanácsosi) pozíció. Mivel a kis¬
31 Bontz Jözsef 1896:53.
“ Commssarius bellicus, azaz hadbiztos, akinek feladata a megyében elszállásolt
katonaság ellátásának biztosítása.