Page 170 [170]
168 e Élettörténet és pszichoterápia
nek és a nő- valamint az ifjúsági szervezeteknek a megalakulásukkor nem
kellett engedélyeztetési procedúrán átesniük, már a létrejöttük pillanatában
legitimnek számítottak. A hagyományos értelemben vett egyesületeknek vi¬
szont - mint a Ferenczi Egyesületnek is - ekkoriban nyilvántartásba vételi
eljáráson kellett átesniük. Korábban alapszabály-jóváhagyási kötelezettsé¬
gük is volt az alakuló egyesületeknek, azonban ezt 1955-ben eltörölték."
Tehát 1955-öt követően - elviekben - minden, a törvényességi kritériumnak
megfelelő alakuló egyesületet nyilvántartásba kellett venni (megalakultnak
kellett nyilvánítani), amely azt kérte (bírósági nyilvántartásról rendelkezik
az 1959. évi IV. tv. 62.§). 1970-ben és 1981-ben viszont bizonyos szigorítás tör¬
tént, nevezetesen nem csupán a megalakulási, hanem az egyesületszervezés¬
re irányuló törekvéseket is be kellett jelenteni a szervezkedni akaróknak az
illetékes minisztériumnak vagy tanácsnak (Bocz 1997: 73-74). Amennyiben
a majdani felügyeleti szerv azt vélelmezte, hogy a szervezendő csoport értel¬
mezésük szerint rendszerellenes tevékenységet folytat majd, esetleg a későbbi
működés feltételeit nem látta biztosítottnak, úgy megtagadta az engedélyt:
tehát nem csupán a bejegyzés nem történhetett meg, de még az arra irányuló
szervező munka is tiltott volt. Ha a felügyeleti szerv elutasította a szervezési
és bejegyzési kérelmet, a szervezők nem tehettek mást, mint tudomásul vet¬
ték a döntést: fellebbezésre, felülvizsgálat kezdeményezésére nem volt mód.
A kétlépcsős eljárás tehát teljes egészében az államigazgatási szerv hatáskö¬
rébe utalta az egyesületek létrejöttének engedélyezését. Vagyis az állampol¬
gárok élhettek egyesülési jogukkal, azonban a felettes szerv még a szerve¬
zés időszakában megtilthatta a reménybeli egyesület körüli munkálkodást,
méghozzá oly módon, hogy nem kellett különösebb magyarázatot fűznie a
tilalomhoz. Csupán jeleznie kellett annak vélelmét, hogy valamiféle törvé¬
nyességi gond lehet a - majdani, egyelőre csak formálódó - egyesület kö¬
rül. Az egyesületekre vonatkozó rendelkezések valójában , gumiszabályok"
voltak," kizárólag az illetékes minisztérium vagy tanács mérlegelésén, jó¬
vagy rosszindulatán múlott azok alkalmazása. Ennek az áldatlan állapotnak
vetett véget az 1989. évi II. tc.
A személyes kapcsolatoknak kétségkívül kulcsszerepük lehetett az egye¬
sületek engedelyezteteseben - mint ahogy számos dologhoz , összeköttetés",
„erdekkijäräs” (Sı 2001) kellett ebben az időszakban. Nem tisztázott, hogy
Hidas Györgynek Aczél Györgyhöz fűződő személyes kapcsolatát mennyi¬
re kellett - kellett-e? -— használnia az ügy érdekében. Hidas főorvos önélet¬
írásában elmondja, hogy az általa vezetett pszichoterápiás osztály alapítását
185 Javorniczky István: Létezni és létezni hagyni: Társaságok, klubok, körök... Magyar Nemzet 1988.
március 4. 51(54). 5.
186 Javorniczky István: Létezni és létezni hagyni: Társaságok, klubok, körök... Magyar Nemzet 1988.
március 4., 51(54). 5.