Page 148 [148]
146 e Élettörténet és pszichoterápia
azt mondta, hogy nem, nekünk a lakosság teljes vertikumát, alulról a legfölső
szintekig föl kellett vállalnunk a pszichiátriai ellátást. És ráadásul ő fölvállal¬
ta a VIII. kerületet, ami hát akkor pláne egy lenézett kerület volt."
Juhász Pálra azonban nem csupán az érdekeiket védő professzorok orroltak
meg, de az államhatalom sem nézte minden tettét jó szemmel. Az egyik ilyen
tevékenysége egy szociálpszichiátriai kutatás volt. Az 1960-ban induló, pros¬
pektív, longitudinális vizsgálat egy Szabolcs-Szatmár megyei falu, Csengersima
lakóinak testi-lelki állapotával foglalkozott. Eredményei alapján az erőszakos
teeszesites - a földtöl, együttal az autonömiätöl valö megfosztottsäg - rend¬
kívül kedvezőtlenül hatott a lakosok egészségére, ezután jelentős részüknél
neurotikus betegségek voltak regisztrálhatók, vagyis az erőszakos téeszesítés
,tsz-neurózist" eredményezett (JUHÁSZ 1970; KOPP - SKRABSKI - SZEDMÁK
1999; Kovács 2013: 214-217). Később Juhász a megbetegedések növekedését
néhány évig tartó krízisként értelmezte, miután a falusiak belátták, hogy mé¬
giscsak jobb a szövetkezetben, majd sokkal inkább az urbanizáció kedvezőtlen
hatásait hangsúlyozta a neurózisok kiváltó okaiként (BRÁDY 1983).
Bár a csengersimai kutatás sem tartozott a hatalom kedvelt témái közé, s
csak óvatosan lehetett róla beszélni - többek között Juhász nekrológjaiból is
megtapasztalhatjuk ezt -, egy másik , botrányos" tettéről már meg sem lehe¬
tett emlékezni. Nevezetesen arról, hogy 1983 nyarán a Pszichiátriai Világszö¬
vetség egyik vezetőjévé választották (VAN VOREN 2010a: 36), és hogy az ese¬
dékes pszichiátriai világkongresszust abban az évben Budapesten rendezték
volna. A szervezési munka jóval korábban kezdődött, 1982 végén , a kong¬
resszus szervezésében már ott tartottunk, hogy a pécsi Csontváry Múze¬
ummal megegyezés született, hogy egy-két Csontváry-képet fölhoznak a
Nemzeti Galériába, mert ott lett volna a kongresszus, a Várban." A legjobb
úton haladó kongresszusszervezést azonban leállították, ugyanis miután a
Szovjetunió egyre több kritikát kapott a pszichiátriai gyakorlatára vonat¬
kozóan, pontosabban a pszichiátriai gyakorlatával való politikai visszaélés
címén, 1983 januárjában kilépett a Világszövetségből (VAN VOREN 2010b).
A , baráti Szovjetunió" elvárta, hogy szövetségesei hozzá hasonlóan csele¬
kedjenek (mint ahogy például egy másik szakma: a sportolók és sportdiplo¬
maták esetében egy évvel később, 1984-ben, a Los Angeles-i olimpia ügyében
történt, ahonnan a szocialista blokk csaknem egységesen távol maradt)."7
Jelen esetben ugyan voltak, akik követték a Szovjetuniót, és kiléptek, azon¬
ban Magyarország a maradás mellett döntött. Sőt a hazai pszichiáterek nem
egyszerűen csak maradtak, de még kongresszusszervezés kellős közepén is
15 Történeti interjú II[/9/202.
»° Történeti interjú II[/9/200.
427 Lasd: RADVANYI 2014.