OCR Output

5. Intézményesülés e 137

analitikusnak, hát mindenki nagyon sérült ember. Nincs kivétel, és hogy ér¬
zékenyek, sérültek, és nagyon vágynak arra, hogy tartozhassanak valahova,
ahol védettséget élveznek, és ez valójában nem létezik, a saját védettségedet
kell megteremtened magadban. Mondjuk, erre jó az analízis."

A saját védettség megteremtése mellett más kísérletek is történtek arra,
hogy az áldatlan állapoton változtassanak. A nemzetközi bizottság előtt az
elsők között vizsgázó Arató Anna, aki szerint , olyan hatalmi harc volt az
egyesületben, hogy mindenki meghalt volna, hogyha mód lett volna szem¬
mel ölni” (ARATO 2013: 64), mindenképpen véget akart vetni az ellenséges¬
kedésnek, ennek érdekében a "70-es évek végén, "80-as évek elején a lakásán
analitikus klubot működtetett. Havonta egy alkalommal, fehér asztal mel¬
lett találkozhattak itt a szakma képviselői: , Éveken keresztül szelídítettem
az egyesületi tagokat. Etettem és itattam őket" - számolt be missziós mun¬
kájáról a pszichoterapeuta, amely elmondása szerint nem is volt sikertelen
(ARATÓ 2013: 64). Hasonlóképpen nyilatkozott az egyik résztvevő, Székács
Judit is, aki szerint igen inspiráló volt, ahogy az összeverődött 20-40 kolléga
a kedélyes vacsora mellett megosztotta egymással élményeit, tapasztalatait
(SZÉKACS 2013: 82), és ezáltal közelebb kerültek egymáshoz. A kiképzés alatt
állók, vagyis a kandidátusok, akik jellemzően azt élték meg, hogy nem tel¬
jesen fogadják be őket a , nagyok", (éppen Székács Judit, valamint Dobossy
Mariann patronálásával) saját informális csoportot alakítottak, szintén egyik
kollégájuk körúti lakásán, amely ugyancsak évekig működött."" A pszicho¬
analizis-közösseg befogadási hajlandóságát elégtelennek ítélők tehát saját kis¬
csoportokat alakítottak, amelyek jó terepnek bizonyultak egymás mélyebb
megismerésére és szakmai identitásuk erősítésére, az ellentétek mérséklésére.

A pszichoanalitikus-csoportoktól nem idegen a belső megosztottság, a
látványos szakításokig menő ellentét, amely általában valami szakmai vé¬
leménykülönbségre vezethető vissza. A magyar közösséget is több ellentét
osztotta meg, és nem csupán a tekintélyes idősek - képződő fiatalok törés¬
vonal mentén. Az egyik ilyen a két , nagy öreg": Hermann Imre és Székács
István között, illetve a Hermann- és a Székács-csoport között feszült. Paneth
Gábor szerint 1948 körül történhetett valami, Székács talán elkövetett vala¬
mit a többiekkel szemben, aminek eredménye látványos harag és elkülönülés
volt. , Hogy mi történt, ezt soha senki nem tudja. Mindenki másképp mondja
el. Ahány könyvet olvas arról, hogy Rudolf főherceg mitől halt meg, azt is
mindenki másképp mondja el" (PANETH 2013: 22). Maga Székács sem nyilat¬
kozott bővebben a történtekről, elbeszélése szerint az egyesület feloszlatása
környékén ő már nem is tartotta a kapcsolatot a társasággal: , akkor én már

10 Történeti interjú I[/2/73.
+ "Történeti interjú II/9/221.