Page 126 [126]
OCR
124 s Élettörténet és pszichoterápia szakmára készülők számára ez nem megfelelő, illetve nem elégséges. Ezen kívül egy olyan terep létrehozását is fontosnak tartotta, ahol a leendő analitikusok megvalaszthatjak mestereiket, kiképzőjüket (HALÁSZ 2013: 176-177). Ennek megfelelően számos neves pszichoterapeuta tartott előadást a Szakrendelőben, azonban nem csupán az analitikus elméletről és gyakorlatról, de a legújabb pszichoterápiás irányzatokról vagy éppen a fejlődéslélektani kutatásokról is színvonalas előadások hangzottak el (VIKÁR 1998: 300). A képzések nyilvánosak és ingyenesek voltak, és bár oklevélhez nem juthattak a hallgatók, a pszichoterápia iránt érdeklődők mégis rendkívül sokat nyertek a , Faludi" révén. Az elmondottak csaknem idillinek tűnnek: a rendszer fellazulásának bizonyítékaként analitikus szemléletű gyermek-pszichoterápiás intézmény létrehozása és működtetése, lelkes, tanulni és tanítani vágyó munkatársi gárda, szombatonként több tucat érdeklődő hallgató." Azonban a rendszer kettősségét mutatja, hogy bár a , Faludi" valóban inspiráló műhelyként, nem hivatalos képzőhelyként - nem mellesleg: gyermekgyógyító intézményként működhetett, György Júlia nyugdíjazása után észrevehetően megváltozott a Szakrendelőt körülvevő légkör. A szakmában ugyan továbbra is megbecsülték, de Aczél György kiemelt támogatását az új vezető, Vikár György már nem kapta meg. Az új főorvos hét évig, 1983-ig kinevezés nélkül látta el a vezetői tisztet, aminek csak az vetett véget, hogy Vikár megelégelte az intézményi és személyes bizonytalanságot, és állást változtatott (VIKÁR 1998). A , Faludi" aranykora a hatalom támogatása nélkül véget ért. Szintén rendkívül fontos nem egyetemi képzőhely volt, illetve az a hely, ahol az érdeklődők megismerkedhettek pszichoterápia elméletével és gyakorlatával: az úgynevezett Pszichoterápiás Hétvége (alias: Hétvég) rendezvénysorozat. 1969-ben a József Attila Kórházból, Szinetár Ernő vezetésével hozták létre a Fővárosi Pszichoterápiás Módszertani Központot, azzal a szándékkal, hogy az egyre keresettebbé és népszerűbbé váló pszichoterápiás eljárásokat az intézményben alkalmazzák, kutassák és oktassák. (Hogy mennyire nagy szükség volt a tevékenységükre, azt már a Központ megalakítását hírül adó cikk sejtetni engedi, ugyanis az újságíró a divatosként említett eljárást a „piszchoteräpia” [sic!] szóval nevezte meg.""") Ez az intézmény vált a Hétvégemozgalom bölcsőjévé, de sajátos módon nem annak hivatalos keretein belül. Bár a Központ - alias Főpimó - számos ismeretterjesztő előadást rendezett, és ezek szintén közkedveltek voltak a lélektan iránt érdeklődők körében, a 376 Halász Anna emlékei szerint 5-6 fővel indult, és rövidesen kb. 100 főre nőtt a szombati szeminárium látogatottsága. HALÁSZ 2013: 178; György Júlia életútjához lásd SZABÓ 2020. 577 Sardi Mária: Nemcsak divatos szó. Esti Hírlap 1969. június 11. 14(134). 3.
