Page 123 [123]
OCR
4. Képzés e 121 szeti tevékenység, de a korábbiaknál mégis jóval megengedőbb légkör uralkodott. Tehát elfogadottá vált a külfölddel való szorosabb kapcsolat, ritkult a nyugatra utazás akadályozása-korlátozása, és a némiképp liberalizálódott művelődéspolitikai irányelvek együttesen hoztak létre egy sajátos szellemi pezsgést. Virágzott a zenei és színházi élet, tömegekhez juthattak el szépirodalmi művek, ismeretterjesztő előadások. Bár a rendszer szemben állt a magas kultúra törekvéseivel, valamiképpen mégis sikerült megteremtenie saját kulturális elitjét (amely korántsem volt kritikátlanul párthű): , Ha az ember elment színházba, akkor azokkal találkozott, akikkel kellett találkozni, szóval, hogy az értelmiség, az valahogy úgy ismerte egymást. Ugyanazt hallotta ki a sorok közül... Ha valahol valami fontos dolog történt, akkor azt az ember tudta, és akkor ment. Szóval ott lehetett lenni a dolgok közepében. A pszichológiában is voltak előadások, voltak helyek, amik a dolgok közepét jelentették, és akkor oda lehetett menni.""? A jól értesült érdeklődő tehát számos ilyen, a képzését segítő hely közül választhatott. Az első ilyen hely kétségtelenül a már említett , Mérei-féle magänegyetem" (AJKAY 2013: 143), vagyis Mérei Ferenc Lipótmezőn működő Laboratóriuma volt. Az intézményben jóval több történt, mint a pszichodiagnosztikai eszköztár kidolgozása, a tesztek magyarországi standardizálása - bár, ha jobban belegondolunk, nem kis dolog, hogy a megfelelő minták elérése érdekében a lelkes munkatársak járták az országot, egy 35 éves kazánkovácsot vagy éppen dunántúli szőlőmunkásnőket kerestek, és sikeres tevékenységük eredményeként már alig néhány évvel a laboratórium megalakulása után kb. 70 teszteljárást alkalmazhattak, anyagaikat pedig folyamatosan publikálták (BAGDY 2019: 64-65). Mérei Ferenc , magánegyeteme" jóval többet tett a klinikai pszichológusi eszközök magyarországi megteremtésénél, elterjesztésénél vagy éppen a pszichodráma és a csoportterápia meghonosításánál, kutatásánál. A Mérei-szeminárium megnevezés egyrészt a szerdánként tartott alkalmakra vonatkozott: , A Mérei-szerdákon folyó, egyetemen kívüli képzés a tiltott vagy legalábbis beszerezhetetlen anyagokhoz és tudáshoz való jutást jelentette" (BoRGos 2006: 17). A konkrét alkalmak mellett néha - többek között az ügynöki jelentésekben - a , Mérei-szeminárium" megnevezést használták arra is, hogy a Lipótmező munkatársai mellett más pszichológusok, egyetemi hallgatók, sőt orvosok is rendszeresen felkeresték Mérei Ferencet, igyekeztek mellette tölteni heti fél vagy egy napot, hogy a gyakorlatban tapasztalhassák meg a lélektani munkát. A , Tanár Úr" nem csupán a diagnosztikai eljárások és a csoportok kutatásának szakértője volt: ami a pszichoterapeuták számára talán a legfontosabb: betegvezetést, pszichoterápiás szemléletmódot is tanított: , Az egyetemen nem tanultunk semmit arról, 572 Törteneti interjü Il/3/109-110.
