Page 119 [119]
4. Képzés e 117
kel látta el, majd negyedéves korában egy sajátélmény-csoportba is bekerül¬
hetett, vagyis a pszichoterápia elméletével és személyiségformáló hatásával
egyaränt megismerkedhetett.**”
Egy másik interjúalanyom, aki szintén orvosként végzett, mar k6zépis¬
kolásként elolvasta az akkor elérhető pszichoanalitikus szakirodalmat, de
ebből nemigen hasznosíthatott semmit az egyetemen, hiszen ott semmilyen
formában nem oktattak pszichoterápiát. Eltökélt szándékát azonban, hogy
lélektani gyógyítással szeretne foglalkozni, nem változtatta meg. Szakorvos¬
jelöltként már mindenképpen kiképző analitikust keresett, és főnöke, Lipót¬
mezőnek a pszichoterápiát sokra tartó főorvosa, Kun Miklós , ajánlotta ki"
őt Székács Istvánnak, a pszichiáternő szerint nem véletlenül: „ehhez a tör¬
ténethez hozzátartozik, hogy nekem nevem van, hogy en nem a »futottak
mégx kategóriában vagyok X??", hanem én X. Y-nak vagyok a lánya, és az
mint később kiderült, ugyanebből, hasonló okokból kifolyólag 8 hónapot töl¬
tott »vendégségbenx, ilyen vizsgálati fogságban, és az kicsit megártott neki is,
meg mindenkinek, aki evvel a rezsimmel kapcsolatba került, és valószínűleg
erre alapozta Kun Miklós is azt a feltételezését, hogy akkor a Székács, az egy
jó képző lesz nekem."
Az orvos- és szakorvos-jelöltek mellett bizony a pszichoterápia iránt ér¬
deklődő pszichológushallgatók sem elégedhettek meg az egyetemi oktatással
és tapasztalataikkal. Nem találták elégségesnek a gyakorlati képzést, ehelyett
túlságosan nagy súlyúnak az általános lélektani tárgyakat — így némelyek fej¬
ében két év után még az is megfordult, hogy csalódottságában otthagyja a sza¬
kot: ettől talán csak az mentette meg, hogy Buda Béla akkor megjelenő művei
revelációként hatottak rá, és ezeket az olvasmányokat a diáktársak egymás
között, az egyetemi kollégiumban, megbeszélték." Számos vélemény szerint
az öt évet csak úgy lehetett kibírni, hogy harmadévtől klinikai pszichológi¬
ára szakosodhattak - utóbbi specializáció, legalábbis a tereptárgyak, mégis
nyújtottak valamit a vágyott hivatás ismereteiből.""! A terapeutajelöltek az
anyag többségét azonban nem találták túlságosan hasznosnak, és kissé iro¬
nikusan jegyezték meg: Kardos professzorról az egyetemen egyáltalán nem
derült ki, hogy valaha mélylélektannal foglalkozott volna; ehelyett - némi
túlzással - csak patkányokat futtatott;"" de még a fejlődéslélektanból is az
maradt meg, hogy , ha a Montessori-tornyot 4 éveseknek így rakjuk le, hogy
57 Tôrténeti interju 111/7/136.
35 Itt megnevezi vezetéknevét, majd édesapja teljes nevét említi.
59 Történeti interjú II[/5/89.
:60 Történeti interjú 11/7/186-188.
:6 "Történeti interjú I[/6/168-170.
562 Történeti interjú II[/8/177.
563 Történeti interjú I[/8/190.