96 e Élettörténet és pszichoterápia
Például a sikertelen felvételi utáni évben alkalmasságvizsgálatoknál asz¬
szisztensként működők efféle kérését elutasította a KISZ-titkár, mondván:
nem akarja rontani saját bejutási esélyeit a szakra, nem növelné saját kon¬
kurenciáját. (Az eltökélt pszichológuspalánták kiléptek, komoly fennakadást
okozva ezzel a kis intézmény működésében, aminek következményeként az
igazgató állítólag igyekezett megakadályozni felvételüket.) "A mindenkép¬
pen pszichológuspályára készülő nyelvtanár többször is munkahelyet váltott
annak érdekében, hogy támogató állásfoglalást kaphasson, és végül egy ad¬
diktológiai probléma hozta meg az áttörést: , német szakosított általános is¬
kolában tanítottam, és ott aláírta a papíromat az igazgatónő, de sajnos éppen
részeg volt, és ez volt az én szerencsém, mert fogalma sem volt, hogy mit ír
alá, és akkor így felvételizhettem, és akkor így bekerültem."""?
A Kádár-korszakban tulajdonképpen az sem volt egyértelmű, hogy ponto¬
san milyen utat kellett bejárniuk azoknak, akik pszichoterápiával szerettek
volna foglalkozni. Az ekkor működő pszichoterapeuták igencsak változatos
képzési háttérrel működtek: a különböző - de mégis egy korszakban dolgozó
- nemzedékeknek markánsan eltérőek voltak a tapasztalataik. Mint emlí¬
tettem, az 1949-ben feloszlatott Magyar Pszichoanalitikai Egyesületnek nem
csupán orvosok lehettek tagjai: mindenféle értelmiségi szakmával rendel¬
kezők jelentkezhettek, és saját analízisük után sokszor eseteket is vállaltak.
A pszichoanalitikus szakma gyakorlása a fordulat éve után szinte kizárólag
magánpraxisban történhetett, ami értelemszerűen azzal járt, hogy csak az
orvosi képzettségűek dolgozhattak ebben tovább, ők is csak mellékállás¬
ban." A Kádár-korszak legidősebb pszichoterapeuta-nemzedéke tehát álta¬
lában orvosként végzett, és saját élményű analízise, majd szupervízióba vitt
esetei tették pszichoanalitikussá.
Az 1889-es születésű Hermann Imre például a budapesti egyetem or¬
voskarára járt, és medikusként kezdett igazán vonzódni a pszichológiához.
Másodéves korában lett mestere Révész Géza, a lélektan professzora, aki
néhány évvel később, 1919-ben meghívta tanársegédjének, a Tanácsköztár¬
saság bukása után viszont mindkettejüknek menniük kellett az egyetemről.
Hermannt a kísérleti pszichológia mellett csakhamar a pszichoanalízis is ér¬
30. Törteneti interjü Il/9/210-211.
302 Történeti interjú II[/2/31.
303 Bár néhány laikus pszichoanalitikus elszórtan továbbra is tevékenykedett - például a rabbi és tanár
alapképzettségű, és mint láttuk, az ÁVH , vendégszeretetét élvező" József András ekkor is végzett
szupervíziós tevékenységet. Lásd: POPPER 1998.; KLANICZAY 2013: 46.