Page 71 [71]
OCR
2. A rendszer és a pszichoterápia s 69 Tehát - és ezt a későbbiekben is látni fogjuk - egy-egy megbízhatónak tartott személy árnyékában magas színvonalú szakmai közösségek működhettek, nagy védettségben. (A szabadság mértékét jelzi, hogy az ellenkultúra számos képviselője is felléphetett a terápiás közösségek színpadain - bár jelentések születtek ezekről az alkalmakról.) Amennyiben viszont a hatalom úgy vélte, hogy az adott gyógyító tevékenység csupán álca, és mögötte valójában rendszerellenes tevékenység zajlik, például információik szerint antikommunista tanokat hirdetnek, vagy szabadságjogokat követelnek, mindig fellépett ez ellen, még ha jóval enyhébb mértékben is, mint ezt hasonló esetben a Rákosi-rendszer tette volna. Így többek között a családok mentálhigiénés gondozására irányuló kezdeményezést is könyörtelenül megsemmisítették akkor, amikor a hatalom egyes képviselői már áldásukat adták a munkacsoport működésére, és az országos sajtó is beszámolt róla; mihelyt világossá vált számukra, hogy a gyógyító-felvilágosító tettek árnyékában értelmezésük szerint - izgatás történik, eljárást indítottak a résztvevők ellen. Másrészt a lélektani eszközökkel végzett gyógyítást az a hatalom, mely szerint — egy pszichoterapeuta szellemes megfogalmazäsäban - „az embernek még lelke sem volt, csak idegrendszere" " mindig kissé idegenkedve, olykor ellenségesen figyelte. A pszichoterápiát közelről nem ismerők, arról saját élménnyel nem rendelkezők számára az eljárás ugyan sokszor vált ki értetlenkedést, bizalmatlanságot, de a diktatúrák állambiztonsági rendszerének szempontjából ennél többről van szó. A szakma ideológiai el nem köteleződése (a terapeuták világképének szabadsága), elfogadó attitűdje, védettséget és szabadságot igénylő közegei - Id. a csoportterápiák színtereit — élesen szemben álltak az állami ideológia, a hatalom képviselőinek tevékenységével és igényeivel. Azonban a Kádár-rendszer államvédelme sem mehetett el az idők szava mellett:?" saját apparátusuk kiképzésénél már a pszichológiai ismereteket is bevetették (RÉvÉsz 2005); a szorgalmas ügynök pedig az egyik pszichoterapeuta szaktekintélytől, Buda Bélától kért pszichológiai magyarázatot az 1986-os magyar-szovjet meccs kapcsán a magyarok szégyenletes szereplésére, amit aztán jelentésében is szerepeltetett." a5 Történeti interjú II[/7/35. 29 Hiszen a pszichológiai hadviselés fontos eleme volt a hidegháborús időszaknak; lásd: SIMPSON 1994.; NIETZEL 2019. 70 ÁBTL - 3.1.2- M - 42073. Munkadosszié, , Albert". Jelentés, 1986. jún. 18. 167-168.
