Page 52 [52]
50 e Élettörténet és pszichoterápia
A
réhez tartozó, az ő szemináriumára járó pszichológusokat."" A következő
hónapban az időközben Budapestre került Süle Ferencről jegyezte fel, hogy
mostanában - éppen új állása miatt - kevesebb ideje van a , Tanár Úr" össze¬
jöveteleinek lätogatäsära.'” Júliusban ismét Mérei szemináriumainak láto¬
gatottságáról értekezett. Ekkor tartótisztje azt javasolta neki, hogy kerüljön
kapcsolatba vele, mutassa be neki intézetét, és próbálja meghívatni magát
vele.'??
, Szentendreinek" októberben sikerült teljesítenie a feladatot. Egy intézeti
fórumon ismerkedett meg a célszeméllyel, társalgásuk szakmai síkon zajlott.
A beszélgetés olyan jól sikerült, hogy Mérei csakugyan meghívta őt magá¬
hoz az eszmecsere folytatására." A meghívás viszonylag gyorsan realizá¬
lódhatott, ugyanis , Szentendrei" 1968 júliusában már komplett jellemrajzot
készített új ismerőséről. Megnevezte Mérei legfontosabb szakmai kapcsola¬
tait, majd megjegyezte: egykori szemináriumi hallgatóit szinte képtelenség
számba venni, annyian vannak. Bár ő maga sohasem tartozott a hallgatók
közé, vélekedése szerint ezek az alkalmak bizonyára politikai színezettel is
rendelkeznek, ha másként nem is, de tudományos szempontból biztosan. Az
enyhén oximoronszerű megállapítást a következőképpen magyarázta: Mére¬
it „neofreudistak&nt emlegetik”.'* Egy későbbi jelentésében is hangsúlyozta,
hogy a pszichológus korszerűtlen, sőt veszélyes tanokat hirdet, nevezetesen
semmiféle , haladó irányzatra" nem hivatkozik."
Az ügynök számára tehát - és ebben eltért , Hegyi"-től - komoly szitok¬
szónak tűnt a freudizmus és a neofreudizmus."? Erre további bizonyítékot
is találunk. 1969. március 4-i jelentésében arról számolt be, hogy találkozott
a Faludi utcai gyermekrendelő egyik fiatal pszichológusával, és rögtön meg
is gyanúsította az ottani kollektívát, hogy neofreudisták. Erre a gyermek¬
pszichológus állítólag azt mondta: , Mi az, hogy neofreudisták? Mi ortodox
freudisták vagyunk! Más oda nem is teheti be a lábát..." Az ügynökben
36 ÂBTL - 3.1.2 - M - 31222. Munkadosszié, , Szentendrei". 1967. ápr. 19. 5.
37 ABTL - 3.1.2- M - 31222. Munkadosszié, , Szentendrei". 1967. máj. 3. 10.
38 ABTL - 3.1.2 - M - 31222. Munkadosszié, ,Szentendrei”. 1967. jül. 7. 20-21.
39 ÂBTL - 3.1.2 - M - 31222. Munkadosszié, ,Szentendrei”. 1967. dec. 15. 42.
“° ÄBTL - 3.1.2 - M - 31222. Munkadosszié, , Szentendrei". 1968. júl. 4. 74.
mi ÂBTL - 3.1.2 - M - 31222. Munkadosszié, ,Szentendrei”. 1968. dec. 19. 100.
2 A 20. szazad közepére jellemző, bizonyos freudi alapfogalmakat megtartó, de a társadalom, a kul¬
túra szerepét hangsúlyozó mozgalom (képviselői közé sorolható: Alfred Adler, Erik Erikson, Karen
Horney, Carl Jung, Harry Stack Sullivan). A neofreudizmus első magyar ismertetése: BUDA 1963.
Talán , Szentendrei" is olvashatta a tanulmányt - bár Buda Béla korántsem nyilatkozik olyan mély¬
ségesen elítélően a neofreudizmusról, mint az ügynök. A neofreudizmusról lásd még: MARSH 2017.
1-10. (Nem minden, a pszichoanalízis alapelveit megtartó, de a freudi meglátásokat módosító, to¬
vábbfejlesztő elméletet nevezünk neofreudistának. A Freud utáni pszichoanalitikus elméletről és
gyakorlatrol lasd: Druck et al. (eds.) 2018.
8 ABTL - 3.1.2 - M - 31222. Munkadosszié, , Szentendrei". 1969. marc. 4. 104.