Page 49 [49]
2. A rendszer és a pszichoterápia s 47
vonatkozott az intézet főkönyvelőjére és annak családjára. A nem megfele¬
lő származású egykori főhadnagyot egyébként tartótisztje ajánlotta szíves
figyelmébe rögvest azzal a feladattal, hogy , Hegyi" készítsen vázlatot kol¬
légája szolgálati lakásáról. Emellett beszámolt főkönyvelője vallásosságáról,
gyanús rádióhallgatási szokásairól, vendégeinek kinézetéről, elutazásairól és
szintén klerikális fiainak munkájáról, amire igényt is tartott a másik oldal
(GERVAI 2015: 105-107). Ahogy látható, a vidéki munkaterápiás intézetben
dolgozó rovott múltúak nem jelentettek kiemelkedően nagy veszélyt a szo¬
cialista társadalomra, hiszen a főkönyvelő egészen 1980-as nyugdíjazásáig
ebben az állásában működött. Szemmel tartották, mégis hagyták dolgozni
a képzettségének megfelelő pozícióban. De titkárnőként dolgozhatott itt egy
1956-os, a börtönben meghalt elítélt özvegye is, aki férje halálhírét véve ideg¬
összeroppanást kapott, három gyermekét pedig állami gondozásba vették.
1967-ben már gyógyultan (és a páciensek helyzetét nyilván mélységesen át¬
érezve) dolgozhatott Goldschmidt intézetében."" Az intaházi intézmény nem
csupán a pácienseknek lehetett menedék, kapaszkodó, vagy ha úgy tetszik:
„aranyketrec”.
Bármennyire is a megnyugvás helyét jelenthette a terápiás közösség, ,, He¬
gyi" jelentései nem kímélték orvoskollégáit sem. Az említett fiatal orvost
sem, akinek kitűnő képességeit és képzettségét ugyan elismerte, de azt nem
hallgatta el, hogy az illető régebben - az orvos 1962-ben került Intaházára,
a jelentés 1965-ben készült - havonta egyszer Budapestre utazott, ahol bib¬
liakörön vett részt, és ezzel a vallásos társasággal egy bizonyos antimarxista
kônyvet is olvasott (GERVAI 2015: 107). Mivel a jelentés szerint a fiatal kolléga
tulajdonképpen a főorvos tudtával, engedélyével utazott ezekre az alkalmak¬
ra, és az ügyeleti beosztáskor is figyelembe vették tervezett távolléteit, ,, He¬
gyinek" bizonyára nem lett volna ildomos elhallgatnia az utazgatás tényét."7
Ennek a budapesti utakról szóló híradásnak sem, vagy legfeljebb csak köz¬
vetetten lett következménye: a tehetséges fiatalember 1966. júliusi, Oxfordba
tervezett látogatását a Belügyminisztérium meghiúsította. , Hegyi" jelentése¬
iben 1966 áprilisában került elő először, hogy kollégája a Keresztyén Ifjúsági
Mozgalom szervezésében Angliába készül. Elmondása szerint a fiatal orvos
egy 1956-os disszidens ismerősével áll levelezésben, aki magánemberként
intézi majd a kiutazáshoz szükséges meghívást, ugyanis úgy könnyebben
kaphat útlevelet, mint egy intézmény révén." Két héttel későbbi jelentés¬
ében ismét elővette az ügyet: beosztottja szeretne részt venni az Oxfordban, a
Keresztyén Ifjak Világszövetsége által rendezendő általános orvoskongresz¬
ve ÁBTL - 3.1.2- M - 33556. Munkadosszié, , Hegyi". 1967. május 9. 105.
27 ÁBTL - 3.1.2- M - 33556. Munkadosszié, , Hegyi". 1965. 47.
vs ÁBTL - 3.1.2- M - 33556. Munkadosszié, , Hegyi". 1966. ápr. 15. 85.