Page 36 [36]
34 e Élettörténet és pszichoterápia
nem minden forrás maradt fenn, ami fontos lenne számunkra. Másrészt akár
azt is feltételezhetjük, hogy a jelentések, tartótiszti beszámolók esetleg tartal¬
mazhattak olyan részleteket, amelyeket mások később magukra nézve nem¬
kívánatosnak tekintettek, és emiatt az egész forrást megsemmisítették. Mivel
azonban , Violát" éppen jelentéseinek politikai értéktelensége miatt zárták ki
a hálózatból, utóbbi feltételezés esetében nem valószínű. Noha ezt sem vet¬
hetjük el végképp - kérdés például, hogy a hadnagy kinek küldte el jelenté¬
seit. A kompromittáló vagy annak vélt iratok megsemmisítésére nincsenek
bizonyítékaink, de mindenesetre joggal feltételezhető, hogy jócskán létezett
ilyen gyakorlat a rendszerváltást megelőző időszakban. Gyakran éppen csak
abból következtethetünk erre, hogy semmiféle dokumentumot nem találunk
egy adott kórházi osztályról, melynek vezetője közismerten jó kapcsolatot
ápolt az Állambiztonsággal. Másként fogalmazva: az, hogy valakivel kapcso¬
latban nincs fellelhető állambiztonsági irat, az önmagában egyáltalán nem
bizonyítja, hogy soha nem is volt, és az illető nem dolgozott ügynökként,
vagy éppen nem volt megfigyelés célpontja.
Természetesen nem csupán a BM-dokumentumok sajätossägairöl szölha¬
tunk a , Viola"-ügy kapcsán: az anyagból meglehetős részletességgel leírhatók
az állambiztonsági szolgálatra szervezés módja és körülményei is. A doktornő
az ügynöki tevékenységét , önkéntesen" és , hazafias alapon" végezte - így fo¬
galmazott a tartótiszt, és ezek nem általa felállított kategóriák voltak, hanem
az állambiztonság egyetemes retorikájának részét képezték. Mint láttuk, ez a
megfogalmazás valójában egyáltalán nem jelentette azt, hogy , Viola" önként
jelentkezett volna szolgálattételre, vagy akár csak egyetlen bejelentést tenni a
hatóságoknál. A kezdeményező fél egyértelműen a hatalom volt. A doktornő
beleegyezett abba, hogy jelentéseket készít , a hibákról", de ezt önkéntes vál¬
lalásként feltüntetni igencsak torzításnak tűnik. Az idézett intézkedési terv
5. pontjánál lévő - fentebb említett - megjegyzés pedig nem hagy kétséget
afelől, hogy így vagy úgy, több-kevesebb kényszert alkalmazva a beszervezés
szinte biztosan megtörtént volna.
A , hazafias alapon" kifejezés az önkéntességgel párhuzamosan használt
fogalom: arra vonatkozik, hogy a leendő informátorban alapvetően a , népi
demokrácia" hívét sejtették, őt magát nem sorolták az ellenséges elemek¬
hez. Azonban nem csupán a politikailag megbízhatónak számítókat tették
ügynökké: számítottak azok szolgálataira is, akik ellen terhelő — btincselek¬
ményre vonatkozó -, vagy kompromittáló - megítélését, hírnevét veszélyez¬
tető - adatokkal rendelkeztek, tehát tulajdonképpen megzsarolták az illetőt.
A harmadik és egyben legkevésbé számottevő kategóriát az anyagi érdekelt¬
ségből történő beszervezés jelentette, amit külföldön élők, külföldi állam¬
polgárok esetében alkalmaztak. (Illetve létezhettek vegyes szempontú meg¬
környékezések, például a szocialista rendszer híveinek mutatkozó külföldi