Page 21 [21]
1. Előzmények s 19
A pszichoanalitikus tevékenység tehát tulajdonképpen illegálissá, legfel¬
jebb magánrendelés keretein belül, titokban űzhető tevékenységgé vált, és ez
természetesen azt is jelentette, hogy a terapeutáknak állami állásokat kellett
vállalniuk. A képzésben nem jelenhetett meg a pszichoanalízis, és a klinikai
gyakorlatban is legfeljebb bújtatottan. Ezzel azonban korántsem ért véget a
pszichoanalízis elleni hadjárat. Mérei Ferenc, az Országos Neveléstudomá¬
nyi Intézet igazgatója 1949-ben a pszichologizmussal, azaz a pszichológia
túlzásba vitt alkalmazásával szemben fogalmazott meg kritikát, amelyben
legnagyobb szerepe a ,,pesszimista és tarsadalomellenes” pszichoanalizisnek
van (MÉREI 1949). Valamivel később azonban - bár munkásságáért Kossuth¬
díjat is kapott - már ő maga is ellenségnek számított, aki , mélyen ellenséges,
sőt burzsoá nézeteit" korábban rafináltan elrejtette az elvtársak előtt, és ma¬
gyarázataival megtévesztette a tőle tanulni vágyó pedagógusokat (SZÉKELY
1955). (A cikk megjelenésének idején egyébként Mérei már nem működött
az említett funkcióban: 1950-től a fentiekhez hasonló vádak miatt rendelke¬
zési állományba helyezték, évekig állást sem kaphatott [K. HorvATH 2011:
97-103]).”
Nem csupán a Párizsban végzett, a pszichoanalízist kitűnően ismerő Mé¬
rei nyilatkozott ekkoriban mélységesen elítélően a freudi gyakorlatról. Így
tett például a már a világháború előtt neves idegorvosnak számító stekeli
analitikus," Szinetár Ernő is. Szinetár 1945-ben egy háborús per tanújaként
szólalt fel: elmondta, hogy az egyik orvos vádlott mindenféle vizsgálat nél¬
kül küldte a beteg munkaszolgálatosokat a frontra, az orvos végzettségűeket
pedig különösen megalázó megjegyzésekkel illette: , Orvos?! Jó lesz sírásó¬
nak!”, „Ezek az orvosok többé nem lesznek a magyar anyák megrontói!"""
Szinetár 1945 augusztusától már újra rendelt," majd az állami ellátásban
komoly feladathoz jutott: 1947-ben a városvezetés megbízta a Lélek-egészség¬
védelmi (, mentálhygiénés" ) osztály létrehozásával a Szent János Kórházban."
1948. ápr. 23-án ezt a megbízást ugyan visszavonták, ? azonban 1949-ban
közkórházi igazgató főorvosi kinevezést kapott," 1949 novemberétől pedig a
7 Az tn. pedológus-vádat a Képzés részben ismertetem.
# Wilhelm Stekel (1868-1940) orvos, pszichoanalitikus kévetdje, aki Freud egyik legkorabbi és leg¬
lelkesebb tanítványának számított. Később elváltak útjaik, a stekeliánusok gyakorlatiasabb irányt
képviseltek. Stekel 1912-ben megalakította a Nemzetközi Független Orvosanalitikusok Egyesületét
(Organisation der arztlichen unabhangigen Analytiker), magyarországi csoportjuk 1927-ben jött
létre Feldmann Sandor vezetésével. Lasd HARs 2007; FRIEDRICH 2018: 17-22.
39 [télet el6tt a Murai-bünper. Szabadsäg 1945. märcius 30. 1(61). 3.
10. Orvosi hírek. Magyar Nemzet 1945. augusztus 5. 1(79). 6.
a Új betegosztályok szervezése a székesfőváros közkórházaiban. Fővárosi Közlöny 1947. június 21.
58(24). 641.
"2 Városházi hírek. Magyar Nemzet 1948. április 23. 4(94). 4.
# — A polgármester kinevezte. .. Fővárosi Közlöny 1949. március 5. 60(9). 53.