mithatott a lélekbuvarok dicséretének, ha a Haladas cimt folyöiratban meg¬
jelent korabeli kritika szerint az ominózus pszichoanalitikus figura valójában
a háború előtti egyháziak szerepére utal." Amint azonban Darvas Józseftől
megtudhattuk, a helyes értelmezés valójában a következő: , a pszichoanalízis
sarlatánjainak világnézeti zavart okozó téveszméit, retrográd politikai moz¬
galmak kezébe ideológiai fegyvert adó, veszélyes hóbortjait leleplezni feltét¬
lenül hasznos" (DARvAs 1948: 995) - azonban korántsem elégséges.
Bár a pszichoanalízis elleni harc nem volt a formálódó új hatalom legfon¬
tosabb ügye, de utóbbi ebben is ragaszkodott a győzelemhez, az ellehetetle¬
nítéshez, a felszámoláshoz. Akár a legtöbb, világháború utáni civil szervezet,
a Pszichoanalitikai Egyesület sem kerülhette el a feloszlatäst (a fennmara¬
dóknak pedig a teljes párt- és állami ellenőrzés jutott), és mindehhez még
csak különösebb szembenállásra sem volt szükség a hatalommal szemben
(RIXER 2014). Szőke György adatai szerint - melyeknek eredeti forrását nem
találtuk meg - az analitikusok 1949. február 8-án határozták el, hogy meg¬
szüntetik az egyesületet.”” A feloszlatäst a Belügyminiszterium rendelte el,
27 másik egyesülettel együtt (olyanokkal, mint a Veszprémi Petőfi Kör, Du¬
nántúli Közművelődési Egyesület, Gyurpusztai Általános Olvasókör, Katy¬
mári Katolikus Magyar Kör, Keresztény Tisztviselőnők Veszprémi Egyesü¬
lete, Soproni Izraelita Fillér Egylet, Sátoraljaújhelyi Ihalmud Tóra Egylet,
Szabadszállási Chevra Kadisa Szentegylet, Tejiparosok Országos Egyesüle¬
te, Rákoshegyi Katolikus Kör).? Már ebből a rövid listából is látható, hogy
az egyesületek tevékenységi köre korántsem volt egységes, és a legtöbbet
egészen biztosan nem lehet a miniszteri rendelet által hivatkozott , fasiszta
egyesületekként" azonosítani," ehelyett sokkal inkább a másik hivatkozás,
181.000/1937. B. M. rendelet 6. pontja illik rájuk: , Ha az egyesület működését
elfogadható indokból ideiglenesen szüneteltetni kívánja, ezt az illetékes ható¬
ság első tisztviselőjének haladéktalanul bejelenteni és ennek útján a szünetel¬
tetés engedélyezését a belügyminisztertől kérnie kell. Az az egyesület, amely
működését egy éven túl belügyminiszteri engedély nélkül szünetelteti, tehát
az alapszabály szerinti hivatását és kötelességét nem teljesíti, okot szolgáltat
a feloszlatásra". (Arról, hogy a Magyar Pszichoanalitikai Egyesület benyúj¬
totta-e kérelmét a szüneteltetésre, egyelőre nincsenek adataink.)
a A[ntal] G[abor]: Illyes. Haladas 1948. november 18. 4(47). 2.
3 Szőke 1992b. Az Orvosi Hetilap 1949/6. számában, amelyre a szerző hivatkozik, nem található az idé¬
zett feloszlatás.
3 Magyar Közlöny 1949. március 22. (63). 3.
Mm A fasiszta és politikai jellegű egyesületek feloszlatásáról szóló 529/1945. M. E. rendelet kiegészítése
tárgyában. Magyar Közlöny 1946. április 21. (91). 2.
5 A M. Kir. Belügyminiszter 1938. évi 181.000/1937. sz. kôrrendelete az egyesületek működésének fo¬
kozottabb felügyeletéről és ellenőrzéséről. In: Magyar Rendeletek Tára 1938. Budapest, 1939. 429-432.
36 . Harmat Pál egyébként 1948-at nevezi meg a feloszlatás dátumaként: HARMAT 1976.