Page 17 [17]
1. Előzmények s 15
sen a pszichoanalitikusok is képviseltették magukat." Hermann Imre 1945
májusában a Társadalomtudományi Társaságban - Kassák Lajossal együtt
- , A néplélek betegségeiről" beszélt, " majd 1945. aug. 4-én a rádióban hall¬
gathatták az érdeklődők." A Gyermeklélektani Intézetben rendezett konfe¬
rencia nyomán még 1945-ben megjelent egy kötet, és Hermann Imrének Az
antiszemitizmus lélektana c. könyve is napvilágot látott (GLEINMANN et al.
1945; HERMANN 1945a). Az id6 előrehaladtával nem csupán a háborúról és a
tömegjelenségekről esett szó, hanem a pszichoanalízis általánosabb kérdése¬
ivel is megismerkedhettek az érdeklődők: például Hermann a Szociáldemok¬
rata Párt Szabadegyetemén a , Lélekelemzésről" beszélt," Lévy Kata pedig
»Mit adhat a pszichoanalízis a pedagógusnak?" címmel nyolchetes előadás¬
sorozatot tartott péntekenként a Magyar Orvosok Szabad Szakszervezetének
helyiségében."
A lélektannak és különösképpen a pszichoanalízisnek kiemelt szerep jutott
ezekben az években: a személyes tragédiák feldolgozásán túl a rémtettek és az
azokat kísérő cinkosságok és elhallgatások megértésének igénye, sőt ezen kí¬
vül tulajdonképpen egy egyetemes lelki felemelkedés vágya is jelen volt a tár¬
sadalomban. Ezt nem csupán személyes analízissel, terapeuták által végzett
ismeretterjesztéssel kívánták elérni, ahogy Kosztolányiné látta akkor: , nagy
feladat a nevelők nevelése, majd a pszichoanalitikus történettudomány útján
a tömegek felvilágosítása, az ältalanos legkör &s a gondolkozäsmöd megja¬
vítása" (KOSZTOLÁNYINÉ 1945). A pszichoanalízis azt az eszközt jelentette,
amelynek révén feltárhatók a háborús bűnösök patológiás személyiségének
magyarázatai (SZIRMAI 1946),"! az embertelen cselekedetek mozgatórugói, és
a remények szerint a tömegek a megfelelő lélektani nevelés, gondozás révén
eljuthatnak az egészséges lelki működésig, amelytől távol állnak az előbbi
jelenségek. Az analitikus szemlélet mind a közelmúlt történelmének, mind
a történelmi alakok személyiségfejlődésének legitim magyarázó elvévé vált
(így jelenhetett meg ekkoriban Hermann Imre Bolyai-könyve [HERMANN
1945b], valamint Révai József Ady-kötete is, amelynek , módszere a materia¬
lista történetszemlélet és a pszichoanalitikus lélekelemzés okos elegyítése.")?
6 Hírek. Kossuth Népe 1945. május 16. 1(14). 6., az ankét nyomán megjelent kötet: GLEIMANN et al.
(1945).
7 Erdei Ferenc nyitja meg a Társadalomtudományi Társaság előadássorozatát. Magyar Nemzet 1945.
május 6. 1(5). sz. 2.
A rádió szombati műsora. Népszava 1945. augusztus 4. 73(158). 4.
5 Munkas-élet. Népszava 1945. december 16. 73(249/268). 6.
2° Hirek. Magyar Nemzet 1947. januar 10. 3(7). 4.
a A korabeli kritika szerint, bár önmagában is nagyon érdekesek az újságírónak a népellenes bűnök¬
kel vádolt fasisztákkal készült interjúi, valódi értékét az őt elkísérő pszichoanalitikus szakmai meg¬
látásai adják. Lásd: BÁLINT 1946.
2 Sós Endre: Révai József: Ady. Magyar Nemzet 1945. július 11. 1(57). 4.