Oldal 211 [211]
9. SZAKMAPOLITIKAI AJÄNLÄSOK " 209
Egészségtámogató magatartások
. Jelentős csökkenés tapasztalható a mindennap reggeliző tanulók arányában,
2002-höz képest 5096-ról 3690-ra csökkent ez az arány. Bár nemzetközi szin¬
ten is megfigyelhető, hogy egyre több fiatal hagyja el a reggeli étkezést, hazai
adataink egyértelműen kedvezőtlenek, különösen a lányok és az idősebb
serdülők körében. Ez összefüggésben lehet az iskolások alvásidejének foko¬
Zatos és jelentős csökkenésével az elmúlt nyolc évben (jelenleg tanítási
napokon átlagosan hét és fél órát alszik a 11-17 éves korosztály, ami messze
nem elegendő), és a serdülőkori alvás-ébrenlét ciklusok változásával is.
Nyilvánvalóan elsősorban családi és egyéni tényezők, másrészt technológiai
változások (az okoseszközök elterjedése) játszanak szerepet ezekben a ten¬
denciákban. A problémát azonban enyhíthetné a felső tagozatos és középisko¬
lás korosztály körében az iskolai napirend átgondolása és a tanítás napi kez¬
detének későbbi időpontra (8:30-9:00) történő módosítása.
A nemzetközi trendhez igazodó és összességében kedvező változás a zöld¬
ség-gyümölcs fogyasztás növekedése, valamint az édességfogyasztás mér¬
séklődése. Ugyanakkor iskolásainknak alig több mint harmadrésze
fogyaszt naponta gyümölcsöt vagy zöldséget, ami nagyon alacsonynak
mondható. Jelen felmérésünk szerint a fiatalok 2296-a túlsúlyos vagy elhí¬
zott. Nemzetközi viszonylatban ezek az arányok igen magasak, ugyanak¬
kor az alultápláltak aránya is magasabb az átlagosnál. A tanulók testképe
nincs összhangban tápláltsági állapotukkal. A lányok jóval nagyobb
arányban gondolják magukat kövérnek, míg a fiúk nagyobb arányban lát¬
ják magukat soványnak, mint amit a tápláltsági adatok mutatnak. Számos
kezdeményezés indult el az egészséges étkezés népszerűsítése érdekében (pl.
ingyenes iskolai étkezés, iskolagyümölcs-program, MDOSZ , Okostányér"
program), ugyanakkor továbbra is érvényes a megállapítás, hogy csak
a tehetősebb családok étkeznek egészségesebben. Már az iskoláskor előtt
szükséges elkezdeni a prevenciós munkát az egészséges táplálkozással kap¬
csolatban, és szükség lenne a rizikócsoportba tartozó gyermekek követésére
és tanácsadásra (pl. elhízásmegelőzési és -kezelési központok). Ennek kiegé¬
szítéseképpen, részben a lelki egészséggel átfedésben, a reális testkép, a test¬
tel való elégedettség, a tökéletes helyett az egészséges test népszerűsítését be
kellene emelni az egészségfejlesztési témák közé.
. A mindennapos energiaital-fogyasztás az elmúlt nyolc évben növekvő
tendenciát mutatott: jelenleg átlagosan minden hetedik diákra jellemző,