Page 123 [123]
6. EGÉSZSÉGTÁMOGATÓ MAGATARTÁSOK " 121
előbbi, a lányok az utóbbi tevékenységeket részesítik előnyben. Életkor tekin¬
tetében a 7. és 9. osztályosok a legintenzívebb használók. Mindezek mellett kb.
minden hatodik kamasz szán legalább négy órát naponta tévé, DVD, interne¬
tes videók nézésére, és majdnem minden tizedik ugyanennyi időt fordít infor¬
mációkeresésre a világhálón. Összességében tehát megállapítható, hogy a fia¬
talok igen jelentős hányada nagyon sok időt tölt képernyők előtt nap mint nap.
Ennek kedvezőtlen egészségi hatásait már számos kutatás igazolja (Id. Stiglic
g Viner, 2019).
Hétköznapokon a magyar diákok átlagosan 22:30 után fekszenek le, ám
már 6:15 előtt felébrednek, ami azt eredményezi, hogy kb. 7,5 órát alszanak
naponta. Tekintve, hogy az ajánlott alvásidő 12 éves korig legalább kilenc óra,
17 éves korig pedig legalább nyolc óra naponta (Paruthi et al., 2016), kijelent¬
hető, hogy a fiatalok messze nem alszanak eleget. A 11-12 évesek kb. fél órával,
míg a 17-18 évesek közel egy órával alszanak kevesebbet a minimálisan aján¬
lottnál. A krónikus kialvatlanságnak komoly egészségügyi következményei
vannak: többek között növekszik a hangulati zavarok és depresszió, a szoron¬
gásos problémák kialakulásának kockázata, összefügg a túlsúllyal és a gyako¬
ribb rizikómagatartásokkal, valamint az iskolai teljesítmény romlásához is
vezethet (Kelly et al., 2016; Owens et al., 2017; Roberts és Duong, 2017).
A tanítási napokon jellemző lefekvési időpont és alvásidő a négy évvel ko¬
rábban tapasztalthoz képest jelentős romlást mutat (Németh, 2019). Az egyér¬
telműen elégtelen alvásmennyiséget a fiatalok hétvégén valamelyest kompen¬
zálják. Ezeken a napokon átlagosan több mint egy órával alszanak többet.
Emellett azonban az is jellemző, hogy eltolódik az alvási periódus: még a hét¬
köznapinál is később fekszenek le, és jóval később ébrednek, mint iskolai na¬
pokon. A lányok hét közben, a fiúk hét végén alszanak valamivel kevesebbet,
így összességében nincs markáns különbség közöttük. A fiatalabbak hétvégén
is többet alszanak, de kisebb az eltérés az idősebbektől, mint hétköznapokon.
A hétvégi alvásmennyiség már megfelel az ajánlott mennyiségnek.
Az iskola kezdetének időpontja a nagy többség szamara 7:45-8:00 óra közé
esik, ami természetesen megszabja, hogy a diákoknak mikor kell felkelniük
hétköznapokon, és ez vélhetőleg befolyásolja az alvásmennyiségüket is. A nemi
és életkori különbségek nagy valószínűséggel nem a fejlődési és veleszületett
nemi sajátosságokból, hanem részben a minta eloszlásából véletlenszerűen,
részben külső körülményekből - az iskolák szabályaiból - adódtak (Gariepy et
al., 2020). Serdülőkorban komoly fiziológiai változás a biológiai óra módosu¬
lása, vagyis az elalvási és az ébredési időpontok későbbre tolódása (Randler et
al., 2017). Ezt a korai iszolakezdés nem támogatja, így ez is hozzájárul ahhoz,
hogy a kamaszok jelentős hányada alváshiánnyal küszködik.