Page 122 [122]
120 = ISKOLASKORU GYERMEKEK EGESZSEGMAGATARTASA
(Seifert et al., 2011; Friis et al., 2014; Toth et al., 2020), ezért ennek az italfajta¬
nak a folyamatosan növekvő népszerűsége aggodalomra ad okot.
A testtömegkontroll a diákok mintegy felét foglalkoztatja: tízből négy
csökkenteni, egy pedig növelni szeretné azt. Ténylegesen minden ötödik fiatal
próbál fogyni valamilyen módszerrel. A lányokra a fogyás vágya és a fogyó¬
kúrázás minden életkorban jóval nagyobb arányban jellemző, mint a fiúkra,
és a különbség az életkorral nő; a legidősebb korosztályban már kétszer na¬
gyobb a fogyókúrázó lányok hányada. A fiúknál a fogyókúrázók aránya gya¬
korlatilag nem mutat életkori és idői variabilitást: 1596 körüli volt az elmúlt
húsz évben. A lányoknál az utóbbi nyolc évben csökkenő tendenciát mutat ez
a magatartásforma. Tekintve, hogy serdülőkorban a testtömegcsökkentésnek
gyakran olyan módját választják a fiatalok, amely negatív egészségi következ¬
ményekkel - például rizikómagatartások gyakoribbá válásával, tápanyagellá¬
tási hiánnyal, rosszabb mentális állapottal és életminőséggel - jár (Berg &
Larsson, 2020; Dzielska et al., 2020), ez az időbeli változás örvendetes.
A mindennapos fogmosás a magyar kamaszok elsöprő többségére jellemző,
de az ajánlás (Kumar et al., 2016) szerinti napi kétszeri fogmosás már csak
kevesebb mint kétharmadukról mondható el. A lányok, és főként a középisko¬
lások mutatnak kedvezőbb képet e tekintetben. Ezek az arányok az elmúlt húsz
évben gyakorlatilag változatlanok (Németh et al., 2019).
Az ajánlások szerinti (World Health Organization, 2020) megfelelő szintű
fizikai aktivitás akamaszok alig több mint ötödét jellemzi, ugyanakkor har¬
maduk számolt be arról, hogy szabadidejének nagy részét, vagy szinte minden
szabadidejét ülve tölti. Utóbbit tekintve nemi különbség nem jellemző; az idő¬
sebbek nagyobb hányada tölti szabadidejét ülve. A WHO (2020) ajánlása sze¬
rint az ülve végzett tevékenységek napi idejét limitálni kell, azonban ennek
pontosítása a rendelkezésre álló egyértelmű tudományos bizonyítékok hiánya
miatt (Chaput et al., 2020) még várat magára.
A fizikai aktivitást tekintve a fiúk és a fiatalabbak jóval kedvezőbb képet
mutatnak. Ez jellemző volt az elmúlt húsz évre is, amely idő alatt nagyon las¬
san javuló tendencia figyelhető meg.
Serdülőkorban az ajánlott napi legalább 60 perc, legalább közepes intenzitású
mozgásnak tartalmaznia kell - hetente három vagy négy alkalommal - erős
intenzitású szakaszokat is az egészséges fejlődéshez. Ez tíz diákból közel négyről
mondható el, de minden hatodik havonta legfeljebb csak egyszer mozog inten¬
zíven. Itt is jellemzők a lányok és az idősebbek jelentősen rosszabb arányai.
A képernyő előtti idő töltheti ki a fiatalok szabadidős tevékenységének nagy
részét, ugyanis a diákok külön-külön mintegy 3096-a fordít legalább napi négy
órát videójátékokra, illetve közösségi felületek használatára. A fiúk inkább az