Oldal 93 [93]
OCR
5. KORTÁRSKAPCSOLATOK " 91 mainak ismerete nélkül. Az internetes bántalmazás eseteiben az anonimitás érzete miatt a fiatalok olyan dolgokat is mondanak vagy tesznek, amit személyesen nem tennének; a bántalmazó számára is nehezített, hogy szembesüljön tetteinek következményeivel (Knack et al., 2016). A cyberbullying eseteinek az online tér , végtelensége" miatt nagyobb lehet a közönsége, ugyanakkor nehezebb felismerni az áldozatokat, és közbelépni védelmük érdekében. Mindezek miatt - bár az iskolai bántalmazás valamivel több diákot érint — fontos odafigyelnünk az internetes bántalmazás előfordulási gyakoriságára is. Eredményeink szerint az 5-11. osztályos tanulök 81%-ät nem bäntalmazták az interneten, és a nem érintettek aránya a magasabb évfolyamokon kifejezettebb. Az online bántalmazás előfordulási gyakoriságának mérése nem tud olyan hosszú időszakot felölelni: a 2018-as és a mostani adatainkat tudjuk egymással összevetni. Ebben az összehasonlításban érdemes szem előtt tartani, hogy a COVID-19-járvány hatására a téma vezető kutatói az online bántalmazás növekedését jósolták (Patchin gk Hinduja, 2022). Ez a növekedés néhány országban (pl. Kanadában vagy az Egyesült Államokban) be is következett, ugyanakkor hazánkban az adataink alapján erre nem került sor. Mindemellett a mostani prevalenciák más országokkal összehasonlítva nem mondhatók alacsonynak (Inchley et al., 2020). Összességében azt mondhatjuk, hogy a magyar fiatalok online kommunikációjának intenzitása, az az iránti preferenciájuk mértéke nem utal arra, hogy az iskolások egyértelműen és elsöprő mértékben előnyben részesítik az online kapcsolatokat. A barátságok, kortársközösségek nagyon fontosak számukra, és az online kapcsolattartást nagyrészt ezek elmélyítésére, iskolai időn túli fenntartására használják. Azonban az online bántalmazásban tapasztalható, nemzetközi átlagnál magasabb érintettség még annak ellenére is elgondolkodtató, hogy az előfordulási gyakoriságok nem emelkedtek jelentősen 2018 és 2022 között. IRODALOM Appel, H., Gerlach, A. L. & Crusius, J. (2016). The interplay between Facebook use, social comparison, envy, and depression. Current Opinion in Psychology, 9, 44-49. https://doi.org/10.1016/j.copsyc.2015.10.006 Baier, D., Hong, J. S., Kliem, S. & Bergman, M. C. (2019). Consequences of bullying on Aadolescents’ mental health in Germany: Comparing face-to-face bullying and cyberbullying. Journal of Child and Family Studies, 28, 2347-2357. https://doi. org/10.1007/s10826-018-1181-6
