Oldal 92 [92]
OCR
90 = ISKOLASKORU GYERMEKEK EGESZSEGMAGATARTASA (Krogh, 2022). Úgy tűnik, hogy a már meglévő vagy új barátokkal történő aktív kapcsolattartás kedvezően befolyásolja a fiatalok jóllétét, míg a közösségi oldalak véget nem érő, céltalan, passzív görgetése rosszabb hangulathoz vezethet. A társas összehasonlítás irigység, féltékenység és kisebbrendűség érzéseit hívhatja elő (Appel et al., 2016). Az online kortärskommunikäciö elösegiti a valahová tartozás érzését, lehetőséget teremt az intenzívebb önfeltäräsra, Erzelemmegosztásra (Davis, 2012). Az eredményeink is arra mutatnak rá, hogy a tanulók jelentős része (négyötöde) a közeli barátaival tart fenn intenzív online kapcsolatot. Ugyanakkor a magyar iskolásokra nem jellemző nagy arányban az intenzív médiahasználat. Nemzetközi viszonylatban a 15 évesek körében átlagosan 4196 az intenzív használók aránya, nálunk ez ebben az életkorban csak a diákok 3190-ára igaz (Inchley et al., 2020). Hasonlóképpen a hazai fiatalok körében a nemzetközi átlag alatt van az online kommunikációt (a személyessel szemben) preferálók aránya. A kortárskapcsolatok pozitív aspektusaival szemben a kortársbántalmazásnak számos kedvezőtlen hatása van a fiatalok jóllétére. A tanulók legnagyobb része - tízből hét - azt nyilatkozta, hogy egyáltalán nem bántalmazták az iskolában, mintegy tizedüket azonban rendszeresen (legalább havonta 2-3-szor) bántják iskolatársai. Bäntalmazäst rendszeresen a diakok 6%-a követ el, ugyanakkor ezen a területen a beszámolási hajlandóság feltételezhetően alacsonyabb a valós értéknél. Az iskolai bántalmazás elkövetői gyakrabban fiúk és a fiatalabb korcsoportokba tartozók. Bár a 9. és 11. osztályosok kevesebb bántalmazásról számoltak be, ugyanakkor ezekben a korcsoportokban valószínűbb, hogy már kialakultak a krónikus áldozat-bántalmazó szerepek (Menesini et al., 2009). A kortársbántalmazás tekintetében nem mehetünk el szó nélkül a rendszeresen bántalmazottak arányának egyértelműen emelkedő tendenciája mellett: a legalább havonta 2-3 alkalommal bántalmazottak aránya a 2002-ben mért 596-ról 2022-ben 1096 fölé emelkedett. Ezzel párhuzamosan, nemzetközi viszonylatban a 11 évesek között előforduló bántalmazás tekintetében már átlag feletti hazánk érintettsége. A bántalmazási esetek számának növekedéséhez hozzájárulhat, hogy ha elvétve is, de működnek prevenciós programok, kezdeményezések, amelyek segítik a kortársbántalmazás felismerését, ösztönzik a segítségkérést, és ezáltal kevesebb eset marad rejtve az iskolai közösségekben (Jármi, 2019). Az iskolai agresszió tekintetében örvendetes fejlemény, hogy a verekedésben rendszeresen részt vevők aránya is csökkent. Az internetes bántalmazás jelensége számos hasonlóságot mutat az iskolában, személyes helyzetben történő bántalmazással. Az online bántalmazás megfelelő értelmezése, megelőzése, kezelése azonban elképzelhetetlen az internetbiztonság, az adatvédelem és a digitális kompetenciák alapvető fogal
